Tavasz készül.
Mint visszatartott szerelem,
óvatos ragyogással ölel.
Lassan érint illata is.
Még vár, mielőtt elborít,
… még apró hangokkal, csendben közelít,
még vézna falrepedéseiben
csak csöppnyi élet a repkény,
még nem zúdul a patakcsobogás tenyerembe
és kabátzsebemben megremegő hűs kavicsom,
kezem melegét várja.
Még szisszen a fűpamacs is
s csak pillantásával ölelget a napfény.
… még nem tudja,
hűségem forrása kiapadhatatlan.
***
Legfrissebb hozzászólások