[1] Tavaszi erdő, csak te tudod: templomom lettél megint, elfagyott hitű zarándok asszonyé. Ősz óta vártál türelmesen. Üres voltam és néma, amíg nem találtam vissza hozzád. [2] Aprócska méh az Isten igéje, megrezzennek az alvó bokrok, mikor zümmögve ...