Annyit elöljáróban, hogy az érdekelt, mi is lett a későbbiekben szeretett mesehőseinkkel. Mint a talajvíz, úgy tör fel az információ. Kutatásom, eredményeit itt teszem közzé.

Dr. Bubó a nyilvánosság előtt nehéz napokat élt át, doktori disszertációjával plágium ügybe keveredett. Ursula supersize modell lett, imádott doktorát sosem felejtette, mindvégig óvta, védte ahol tudta.

Jól tudtátok, hogy Teknőc Ernő valami logisztikai cégnél dolgozik. Nem is akárhol, hanem a Magyar Posta Innovációs osztályát vezeti már évtizedek óta.

Vili a verébről nem tudni. A forgatás után visszarepült a többiekhez, ember nincs, aki felismeri.

Pityke előbb a Ferihegyi repülőtéren dolgozott a biztonsági szolgálatnál. Alkalmazkodó típus volt, nem klasszikus mesehős. Később az Orbán-hegyi úton dolgozott őrző-védő állásban. Marcipánt a Szamos Kft. alkalmazza, meglehetősen nagy sikerrel.

Egy igazi magyar siker történet. Rátót okosan eladta a tojásban található ajándék ötletének licenszét az olasz Ferrero cégnek. Kinder tojásként világsikert ért el.

Mátyás király elfoglalta Bécset, majd a történelemkönyvekbe költözött.

Picur pom-pom lány lett. Az igazolatlan órák országos bajnoka belejött az álmodozásba, ma tankerületi felügyelő, s álnéven romantikus regényeket ír.

Gombóc Artúr irodalmi, művészeti újságot alapított Art’húr néven, ma ennek folytatásaként egy Art’húr Irodalmi Kávéházat működtet a Facebookon. Mint a mesében.

A Kis vakond, polgári nevén Szőke András Taliándörögdön él, és ma is gyakori vendége a szórakoztató műsoroknak. Érdekesség, hogy az önéletrajzi ihletésű filmjét (Kiss vakond) maga írta, rendezte. Tehát az a feltevés, hogy a 3-as Metro építésvezetője lenne, az bizony nem valós állítás.

Szaffiról sajnos nem tudni semmit. Bocsinka.

Zéno edzőteremben gyur ma, és beszéd tanárhoz jár, állítólag közel az első értelmes mondat.

Szakember – minden részletet érintő titoktartás mellett – jelezte, hogy a rongyfejű Böbe babát a teljes dementia sújtja.

Süsü, a sárkány szerelmes, örökké szerelmes. Állítólag látták a Bodrogi kúrián vadkörte pálinkázni.

Kevesen tudják, hogy Medve László (Maci Laci) 56-os disszidensként került a Yellowstone parkba. Már 1958-ban, a Foxi Maxi című sorozatban meg jelent, még csak mellékszereplőként, majd önálló műsort kapott. Volt egy szabadalma, mosógéppel aranyat mosni, de nem lett túl sikeres.

Az Oroszlánkirály ma demokratikus köztársaságban él, tartja a protokollt (már csak ő). Felesége Elza festett oroszlánkörmeit mutogatja a közösségi oldalakon.

Szomorú hírek is vannak persze. Mert a világ ilyen. A Karácsonyi mesék a Fenyő gyilkosság után már nagyon megváltoztak. Az égig érő fű főhősei 6 év 5 hónap letöltendő börtönbüntetést kaptak. A Csipet csapat (angolul Chip and Dale) a hölgyek szórakoztatására szakosodott, míg Hüvelyk Panna escort lány lett, Makk Marci… azt inkább hagyjuk.

Regős Bendegúznak négy gyermeke született, sajnos depressziós, majd öngyilkos lett.

Tutajos azóta sem járt a berekben, valahogy olyan az élete, mint akitől elvitték a rózsát, és rá már csak a tüske vár. Ma a szalma kunyhóhoz tanösvény vezet, amelyet a már felnőtt Bütyök intézett eu-s pályázatból, a Kis-Balaton rekultivációs programjának részeként.

Garfield képregény rajzoló lett, de még nem készült el első munkája.

Aladdin szellemes írásait viszont szereti a nagyközönség, Agrabahban él Jásmininnal a jogdíjakból. A szőnyegért harcok folytak (innen a szőnyeg bombázás), végül a katonai hírszerzés szerint egy Diego nevű ember lopta el, azóta se látták. Dzsin pedig összejött egy szépséges arab táncosnővel Tonic-kal.

Spongya Bobot igen kínos történetekkel hozták hírbe. De spongya rá! Ma tengerbiológus, és szívja magába a tudást, mint egy szivacs. A Rozsdás Rákolló nevű étterem ma is működik.

A Kacsa mesék Tv-híradó címmel folytatódott, de már nem olyan jó. Az egész média mára egy Eszeveszett birodalom.

Többen kérdeztétek mi van Vukkal? Nem értem, mi lenne? A Vuk egy rajzfilm. Dargay Attila 1981-ben készítette Fekete István regénye alapján.

Bruno Bettelheim azt írta, hogy „a mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni.” A felnőttnek is adott a lehetőség. Mert ilyenek vagyunk – nincs mese.

Forrás: http://www.szozat.org/index.php/ertekeink/tartalommutato/7305-mi-lett-veluk-ii-resz-jona-david-irasa?fbclid=IwAR0adq13macIUqp1rI0ylvZeTf9tPK_Mh6AeJ46mMLB0O_h22ukZdoyD-tw

***

Jóna Dávid alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Jóna Dávid tanítói, közművelődési diplomájának megszerzése után, Péterffy András rendező osztályában végzett az ELTE Videokommunikáció szakán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának Mozgóképtanári kurzusát, továbbképzését végezte. A Zsámbéki Főiskolán, a vizuális műveltségi területen mozgóképkultúrát, médiaismeretet, fotókultúrát, majd digitális fényképezést és animációt oktatott, az informatikai műveltségi területen pedig webkommunikációt. Tizennégy éven keresztül vezette a főiskola filmklubját, tagja volt a Filmklub szövetségnek. 17 évig volt a Zsámbéki stúdió vezetője (1987-2004), a Főiskolai újságot szerkesztette, az intézményi, valamint Zsámbék honlapjának volt főszerkesztője. A Bicskei városi tv főszerkesztője (2008-2009), adásrendezője volt.

Az Országos Mozgókép-oktatási Egyesület alapításában aktívan részt vett, a Pest megyei Regionális Médiaoktatási Központ egyik vezetőjeként a NAT Mozgóképkultúra, Médiaismeret tantárgy blokkjának közoktatási integrációját irányította, az OKI felkérésére országos tantervet lektorált. Tanári segédkönyvet írt. Operatőrként és vágóként is dolgozott. Éveken keresztül eredményesen vett részt a független videofilm fesztiválokon (25. Budapesti Független Film és Videoszemle első díj (1994), országos különdíjak, Mediawave döntő, Fény-Árnyék külön díj).

Zsámbékon a főiskolai oktatás megszűnt, ezért váltania kellett: a Raiffeisen Bank, Belső Ellenőrzési Főosztály vezető munkatársa volt, auditor (2004-2011). Itt sem szakadt el az irodalomtól, művészettől, a Raiffeisen Bank intranetes híradójának kulturális rovatát szerkesztette.

Szerkesztő munkatársa volt az Erdélyben megjelent Történelmi Magazinnak (2005-2012), főszerkesztője volt a 20 ezer példányban megjelenő Színes Riport magazinnak (2006), állandó szerzője a Szózat című lapnak (2012-). A Perbáli Hírmondó (1998-2004), majd a Mányi Hírmondó (2011-2014) önkormányzati lapok főszerkesztője.

Az Art’húr Alapítvány elnöke, főszerkesztője. Az általa indított civil kezdeményezés, volt, hogy 10 ezer példányban megjelenő lapot működtetett, kiállításokat, színházi darabokat hozott létre, a Budapesti Kongresszusi Központban háromszor egész napos rendezvényt szervezett. Munkájában Langstadler Csaba (Szentjánosi) alkotói barátsága (Gazduram vers-levélváltás), Faludy György és Utassy József támogató biztatása tekinthető jelentősnek. Biegelbauer Pál természetgyógyász a „legfontosabb tanítványának” nevezte. Az Író Kilencek csoportnak volt tagja és díjazottja, háromszor megjelent a Tolna megyei Kézjegy antológiában.

Családja

Szülei: Jóna István és Csepregi Zsuzsanna. Apai ágon debreceni cívis család, távoli rokona Vásáry Tamás karmester, Vásáry István (1887-1955) kisgazdapárti politikus, pénzügyminiszter. Anyai ágon hódmezővásárhelyiek, anyai nagyapja malomtulajdonos volt. Két gyermeke született: Jóna Borka Sára (1996) és Jóna Dániel (2001). A Zsámbékhoz közeli Mányon élnek feleségével Dr. Mosolygó Sárával.

Művei

Elmélkedések a médiapedagógiáról (1997) Kiadó: Art’húr ISBN 963-04-8561-3
Elmélkedések a webkommunikációról (2001) Kiadó: Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár
Karinthy Frigyes filmes írásait, A gép hazudik címmel szerkesztő-kiadóként gondozta (1996) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-04-8521-0
Mányi bedekker – útikalauz, helytörténet – webes kiadás (2012)
Kísérletezik az életösztön – versfüzet, Kiadó: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola (1992) ISBN 963-73-06-161
Léleksztriptíz – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1994)
Kattintott egérkorszak – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1995)
Vadhajtás – Jóna Dávid versválogatás – Kanada, a vancouveri Brit Columbia Egyetem gondozásában jelent meg. (1994)
Védőháló – gyűjteményes verskötet (2007) ISBN 978-963-06-1934-9
Az Élet szövete – próza (2015) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-12-4498-4
Jóféle csönd – vers (2018) Kiadó: Hungarovox ISBN 978-615-5743-39-9
Költőpénz – vers (2019) Kiadó: Parnasszus (Turczi István) ISBN 978-963-9781-73-3
Gyöngyhalászok – Baranyi Ferenccel közös kötet, vers (2021) Kiadó: Kossuth 978-963-544-368-0

(forrás: wikipedia.hu)

Kapcsolódó oldalak:

Art’húr Irodalmi Kávéház

Jóna Dávid alkotásai az Előretolt Helyőrség oldalán

Jóna Dávid alkotásai a Hetedik.hu oldalán

Jóna Dávid verse a Lenolaj.hu oldalán

‒ No igen, de hogyan tovább? ‒ dörmögte Mackó bácsi, a korelnök és rögvest benyújtotta a legújabb törvényjavaslatát. ‒ Én azt mondom, hogy az új bíró legyen hosszú lábú, hogy megfelelő rálátása lehessen az ügyekre. Mint például a zsiráf koma.
‒ Nono! ‒ szólott sziszegve a boa. ‒ Aztán majd lelegeli a fejünk fölül a fák leveleit és mint aki jól végezte a dolgát, tovább áll a hosszú lábaival. Alattunk meg észrevétlenül kiszárad a fű. Az én barátom, a pápaszemes sokkal közelebbről látja a problémát.
‒ Más se hiányzik, mint egy csupasztestű hipnotizőr! ‒ tiltakozott a nyuszi. ‒ Addig bűvöl, addig néz a szemedbe, míg be nem vallod a szomszéd bűnét is, aztán hipp-hopp, fölfal a bűneiddel együtt.
‒ Az én rokonom, az öreg vadkan biztosan kitúr miden igazságot‒ röfögte a göndörszőrű mangalica. ‒ Olyan agyara van, hogy még a fákat is képes kiforgatni a földből gyökerestül. Előtte semmi se maradhat titokban.
‒ Az ám! ‒ nevetett föl a gerle. ‒ És közben még jól is lakik makkal. Potyogtassátok csak neki a makkot, és hálából kitúrja az igazságból az i-t. Nektek meg ott marad a pocsolyában a gazság. Felőlem akár meg is szavazhatjátok neki az állást, de én máris kiszállok a buliból! ‒ mondta és szárnyra kelt.
‒ Ez az ‒ bólintott rá a sas. ‒ Olyan bíró kell nekünk, aki a hétköznapok, meg az erdő fölé tud emelkedni, akinek magasröptűek a gondolatai, és a csőrében tudja tartani a jövő igazságát. Ugye milyen szépen mondtam, anyukám!?
‒ Ki lehet az, aki az összes követelménynek megfelel? ‒ töprengett magában a kócsag. ‒ Tulajdonképpen én lennék erre a posztra a legalkalmasabb, hiszen makulátlan hófehér a tollam, a bóbitám is királyi, tekintélyt parancsoló, a lábam hosszú és kecses, a szárnyam akár a felhők fölé is fölrepít. No igen, de az erdőszéli mocsárban az idén nagyon elszaporodtak a halak, békák, meg egyéb vízi finomságok. Ha semmi mást nem teszek, mint beállok a vízbe és eltátom a csőrömet, akkor is fél óra alatt degeszre tömhetem a begyemet anélkül, hogy végig kellene hallgatnom az oroszlán üvöltését, a medve bömbölését, a hiénák ugatását, vagy a nyulak sirámait. Akkor inkább nyitok egy ügyvédi irodát, és a lábam elé hordják a klienseim a mocsár összes kincsét. Már csak azt kell eldöntenem, melyik lábamra álljak. A jobbra, vagy a balra. No, ezt majd eldönti a SORS. Mihelyt sztárügyvéd leszek, és megválasztanak képviselőnek, én terjesztem be a törvényjavaslatot. Villám lesz a dombtetőn, csónakházam a tavon, és repülőgépet is veszek pilótával, hogy ne kelljen koptatni a szárnyamat. Ja, és a kanalas gém lesz a portásom.
‒ Igen, ez így lesz. ‒ szusszant nagyot Kócsag úr. ‒ Legyen hát a gólya a bíró. Őt már így is elegen szapulják. Ha visz gyereket, azért, ha nem, akkor meg azért. A szeme is elég gyenge, a háztetőn is csak a kéményt látja, onnét kelepel. Ha kell, ha nem, kelepel. Pont neki való ez az állás. Ha netán összetéveszti az éppen aktuális törvényeket, Isten majd megbocsátja a vétkét. Éljen a gólya, az ítélkezés tudora! ‒ rikkantotta a kócsag, és a legszebb tollát tűzte az oroszlán sörényébe.
‒ Gólya? ‒ álmélkodott a nagysörényű, aztán megvonta a vállát. ‒ felőlem akár ő is lehet, ha jól olvassa a törvényeket, és megmossa a lábát, ha kilép a mocsárból.
Mackó bácsi rábólintott, a vadkan sértődötten vakargatta a hátát egy fatörzs kérgén, a fiatalok meg elmentek bulizni a tisztásra.
A gólya elfoglalta hivatalát a kéményen, és várta a panaszosokat. Elsőként a nyúl kopogtatott be hozzá, és félszeg félmosollyal mesélte, hogy a róka elkergette őt a répaföldjéről, holott az a rőtfarkú nem is szereti a répát.
‒ Na látod ‒ mondta a bölcs bíró ‒ örülhetsz, hogy csak a répádat vette el. Amilyen ravasz, akár a farkadat is leharaphatta volna.
‒ Tényleg ‒ kapott a farához a nyúl. ‒ De jó, hogy nekem nincsen is farkam…
Aztán a halak jöttek, a békák, meg a seregnyi vízi népség. Sírva mesélték, hogyan irtják őket a kócsagok. Csak állnak ott lesben a lápban, nyitva a csőrük, és egyszer csak hopp, máris eltűnt a szomszéd a hosszú torokban.
Beidézte a gólya a kócsagot a bíróság színe elé. Törvényszegéssel vádolta, mert a béka védett állat, tilos bántani. A halak közül is többen védelem alatt állnak.
‒ Te mondod nekem, hogy hosszú a csőröm? ‒ nevetett föl az orvhalász. ‒ Tegnap még te is ott álltál mellettem a tóban, a bögyödben talán még ma is ott a tegnapi békaláb. Én nem halásztam, csak a csőröm volt a vízben tisztálkodás miatt. Tehetek én róla, hogy a béka kíváncsi és belemászik? Válogassam ki a halak közül a védetteket? Ha jól meggondolom, én vagyok itt a sértett. Büntesd meg őket, mert zavarják a nyugalmamat és korlátozzák a személyi szabadságomat!
‒ Jogos ‒ bólintott a gólya és hosszan kelepelt. ‒ A kócsagnak joga van a tóhoz, akár a csőrét is belemerítheti. A hal, meg a béka a bűnös, ha galád módon zaklatja a bölcs gondolkodót!
S hogy kellőképp súlyt adjon az ítéletének, bekötötte a szemét és a csőrébe vette az igazság mérlegét. Fél lábra állt és a szárnyát lengetve észre se vette, hogy kardjával a kígyó helyett a törvény fonalát vágta át…

Kérdi a Káposztalepke a Ganajtúrótól:
”Aztán jó ott neked?”
Ganajtúrónkat nem lepi meg a kérdés, lehet, nem is először teszik fel neki; meggondoltan, nyugodtan válaszol:
”Hát tudod, itt meleg van.”
Nem azt mondja, hogy ”itt legalább meleg van”, vagy hogy “büdös ugyan a ganaj, de megszoktam”.
Ő az őszintét mondja.