Ó, mond Uram s Teremtőm, miért fordítottad sötétbe kanyargó ösvényemet és miért versz jéggel, amikor cserfes patak töklapus partján kanyarogva, egyre csak futok hozzád, hisz te jól tudod, csupán pihenni vágyom. Bús sorsom emlékmorzsáit újra meg újra ...