2024-11-14
Magdus Melinda 10
Magdus Melinda: A gyufaleves
Hajdanvolt gyermekkoromban drága nagymamáim jóvoltából sok finom étket ismerhettem és ízlelhettem meg. Mindkét mamám ügyesen sütött-főzött a konyhában. Családtagjaik sohasem éltek panasszal, valószínűleg azért is főztek olyan ízesen és olyan jól.
Sajnos az al...
Magdus Melinda: Apám sorsa
Még javában dübörögtek a tankok a környéken, mikor nagymamám pocakjában mocorogni kezdett egy újabb magzat. Harmadik volt ő a sorban. Akkoriban még nem tudták előre megmondani, hogy milyen nemű lesz a gyermek, de mamám sejtette, hogy csakis fiú lehet, mert ugy...
Magdus Melinda: A jégkrém
- Készen van? Még most sem! Siessen már, ne aludjon!
- Ne sürgess te némber! Öreg vagyok, nem megy olyan gyorsan!
- Vén marha – gondolta magában Rozi. Miért kell ennek a lagymatag öregembernek nő? De végülis nem baj, hiszen sok pénze van. - Csak végezne már!...
Magdus Melinda: Anyák sorsa
Egy anyának szeretnék emléket állítani, aki már átment egy általam még nem ismert dimenzióba, valamint egy másik anya életét szeretném elmesélni, aki még ennek az árnyékvilágnak a lakója.
Aki eltávozott már köreinkből kicsit előbb született, mint élő társa....
Magdus Melinda: Fura világ
Mintha nem is a földön járnék,
olyan furán érzem magam,
kívülállóként szemlélem a világot,
úgy érzem ócska ez már nekem.
A szépet nagyítóval kell keresni,
minden romos és fekete,
de az egó hatalmas ott, hol nem kellene,
és pici ott, hol nagyobb is lehet...
Magdus Melinda: A kötél
Amikor ballagott kifelé a dombra nem gondolt már semmire és senkire. A fájdalom és a félelem gyenge galamblelkét mardosta. Sokkhatás alatt állt. Az éjszaka mámora elszállt, a feje kitisztult. Talán túlságosan is.
Hajnal fél négy volt mire hazaért kimerülten...
Magdus Melinda: Tíz nap boldogság
Október végén már nem nyílnak virágok. Egy különleges példánynak azonban ekkor akadt kedve a kibontakozásra. Tavasszal még csak bimbódzott, lassan-lassan teltebb szirmokká fejlődtek gyenge sziromlevelei, nyáron megerősödött, ősz közepére pedig kinyílt. Hogy ho...
Magdus Melinda: Péntek és 13
Langyos este volt, mint nyár végén szokott lenni, pedig már igencsak benne jártunk az őszben. Októbert írtunk, a szőlőlugasok borgőzös illata lengte be az egész falut. Péntek este volt, másnap a hónap 13. napja következett.
Majdnem egy kilométer volt az út ...
Magdus Melinda: A vágy
Ólomléptekkel múltak azok az esték,
a hajnali fényt vártam éjszakákon át,
gondolataim körülötted forogtak,
retinámba égett daliás alakod.
Reggeli pirkadatkor a szemem kinyílt,
rád gondolva gyorsan szépítkezni kezdtem,
frizurámra több figyelmet fordította...
Magdus Melinda: Rabmadár éneke
Madarak trilláját hallgatom élvezettel,
boldog csicsergésükért irigylem őket,
közben csendes szélmalomharcomat vívom.
Lelkemmel a fellegekben szállok,
testem csak halványan pislákol már,
rettenetesen sajnálom magam.
Nem ilyen jövőről álmodtam valamik...
- 1
- 2
- Következő →