Magamra álmodom – Lenolaj https://lenolaj.hu kulturális online műhely Fri, 03 May 2024 22:15:18 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.25 Jóna Dávid: Magamra álmodom https://lenolaj.hu/2018/07/26/jona-david-magamra-almodom/ https://lenolaj.hu/2018/07/26/jona-david-magamra-almodom/#comments Thu, 26 Jul 2018 08:27:22 +0000 http://lenolaj.hu/?p=24514 * Pethes Mária versére *

a nőm álmodom magamra,
amikor az ölének régi tüzében
a pillanatot alaposan körbejárja,
s a legtisztább ingét dobja hátra,
magamra álmodom, magamra,
már ma.

az álom a kallódó éjjelek vigasza,
áldással oldott magány…
s ő itt, az ágy túloldalán,
vágybörtönben izzó rabszolgalány
bársonyképekbe burkolja a hitet,
forgalmas úton kelünk át együtt,
de ez már a reggel,
s a vers pedig a járdasziget.

minden szavak az álomban életre kelnek…

***

Kapcsolódó alkotás: Pethes Mária: Magamra álmodom című verse

***

Jóna Dávid alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

 

Jóna Dávid tanítói, közművelődési diplomájának megszerzése után, Péterffy András rendező osztályában végzett az ELTE Videokommunikáció szakán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának Mozgóképtanári kurzusát, továbbképzését végezte. A Zsámbéki Főiskolán, a vizuális műveltségi területen mozgóképkultúrát, médiaismeretet, fotókultúrát, majd digitális fényképezést és animációt oktatott, az informatikai műveltségi területen pedig webkommunikációt. Tizennégy éven keresztül vezette a főiskola filmklubját, tagja volt a Filmklub szövetségnek. 17 évig volt a Zsámbéki stúdió vezetője (1987-2004), a Főiskolai újságot szerkesztette, az intézményi, valamint Zsámbék honlapjának volt főszerkesztője. A Bicskei városi tv főszerkesztője (2008-2009), adásrendezője volt.

Az Országos Mozgókép-oktatási Egyesület alapításában aktívan részt vett, a Pest megyei Regionális Médiaoktatási Központ egyik vezetőjeként a NAT Mozgóképkultúra, Médiaismeret tantárgy blokkjának közoktatási integrációját irányította, az OKI felkérésére országos tantervet lektorált. Tanári segédkönyvet írt. Operatőrként és vágóként is dolgozott. Éveken keresztül eredményesen vett részt a független videofilm fesztiválokon (25. Budapesti Független Film és Videoszemle első díj (1994), országos különdíjak, Mediawave döntő, Fény-Árnyék külön díj).

Zsámbékon a főiskolai oktatás megszűnt, ezért váltania kellett: a Raiffeisen Bank, Belső Ellenőrzési Főosztály vezető munkatársa volt, auditor (2004-2011). Itt sem szakadt el az irodalomtól, művészettől, a Raiffeisen Bank intranetes híradójának kulturális rovatát szerkesztette.

Szerkesztő munkatársa volt az Erdélyben megjelent Történelmi Magazinnak (2005-2012), főszerkesztője volt a 20 ezer példányban megjelenő Színes Riport magazinnak (2006), állandó szerzője a Szózat című lapnak (2012-). A Perbáli Hírmondó (1998-2004), majd a Mányi Hírmondó (2011-2014) önkormányzati lapok főszerkesztője.

Az Art’húr Alapítvány elnöke, főszerkesztője. Az általa indított civil kezdeményezés, volt, hogy 10 ezer példányban megjelenő lapot működtetett, kiállításokat, színházi darabokat hozott létre, a Budapesti Kongresszusi Központban háromszor egész napos rendezvényt szervezett. Munkájában Langstadler Csaba (Szentjánosi) alkotói barátsága (Gazduram vers-levélváltás), Faludy György és Utassy József támogató biztatása tekinthető jelentősnek. Biegelbauer Pál természetgyógyász a „legfontosabb tanítványának” nevezte. Az Író Kilencek csoportnak volt tagja és díjazottja, háromszor megjelent a Tolna megyei Kézjegy antológiában.

Családja

Szülei: Jóna István és Csepregi Zsuzsanna. Apai ágon debreceni cívis család, távoli rokona Vásáry Tamás karmester, Vásáry István (1887-1955) kisgazdapárti politikus, pénzügyminiszter. Anyai ágon hódmezővásárhelyiek, anyai nagyapja malomtulajdonos volt. Két gyermeke született: Jóna Borka Sára (1996) és Jóna Dániel (2001). A Zsámbékhoz közeli Mányon élnek feleségével Dr. Mosolygó Sárával.

Művei

Elmélkedések a médiapedagógiáról (1997) Kiadó: Art’húr ISBN 963-04-8561-3
Elmélkedések a webkommunikációról (2001) Kiadó: Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár
Karinthy Frigyes filmes írásait, A gép hazudik címmel szerkesztő-kiadóként gondozta (1996) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-04-8521-0
Mányi bedekker – útikalauz, helytörténet – webes kiadás (2012)
Kísérletezik az életösztön – versfüzet, Kiadó: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola (1992) ISBN 963-73-06-161
Léleksztriptíz – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1994)
Kattintott egérkorszak – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1995)
Vadhajtás – Jóna Dávid versválogatás – Kanada, a vancouveri Brit Columbia Egyetem gondozásában jelent meg. (1994)
Védőháló – gyűjteményes verskötet (2007) ISBN 978-963-06-1934-9
Az Élet szövete – próza (2015) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-12-4498-4
Jóféle csönd – vers (2018) Kiadó: Hungarovox ISBN 978-615-5743-39-9
Költőpénz – vers (2019) Kiadó: Parnasszus (Turczi István) ISBN 978-963-9781-73-3
Gyöngyhalászok – Baranyi Ferenccel közös kötet, vers (2021) Kiadó: Kossuth 978-963-544-368-0

(forrás: wikipedia.hu)

 

Kapcsolódó oldalak:

Art’húr Irodalmi Kávéház

Jóna Dávid alkotásai az Előretolt Helyőrség oldalán

Jóna Dávid alkotásai a Hetedik.hu oldalán

Jóna Dávid verse a Lenolaj.hu oldalán

]]>
https://lenolaj.hu/2018/07/26/jona-david-magamra-almodom/feed/ 1
Pethes Mária: Magamra álmodom https://lenolaj.hu/2018/07/26/pethes-maria-magamra-almodom/ https://lenolaj.hu/2018/07/26/pethes-maria-magamra-almodom/#comments Thu, 26 Jul 2018 08:25:40 +0000 http://lenolaj.hu/?p=24512 Magamra álmodom
minden szép napom
Azt a félénk vallomást
amit szemedben látni véltem
tegnap délután
Magamra álmodom
minden érintésedet
azt is ami meg sem esett
Mint vigasztaló ölelést
a legtisztább ingedet
és lágyan erezett kezed
mely ökölbe zárja
mostanában a régi tüzet
Ma én szeretnék minden
szavak tudója lenni
Rád teríteném a legszebbeket
hogy azt a kevés áldásos percet
viszonozzam e kallódó éjjelen
de oly messze vagy az ágy túloldalán
mint árvízzel elzárt sziget

***

Kapcsolódó alkotás: Jóna Dávid: Magamra álmodom című verse

Pethes Mária (Budapest, 1955. január 24.) költő, író, kiadó. Tanárai biztatására kislánykora óta ír, de tehetsége Péli Tamás oldalán teljesedett ki.

Péli Tamás halála után (1994) sokáig egyedül élt, majd Budapestről Agárdra költözött. Agárdi otthonában alakította ki az alkoTÓházat, amely mindenki előtt nyitva áll, s ahol a költőnő rendhagyó irodalmi órákra, festőbarátai műveiből kamara-kiállításra minden érdeklődőt szeretettel vár. Itt csatlakozott hozzá egy ideig Kovács József Hontalan költő. Az alkoTÓházban a magyar kultúra jelentős személyiségeit is vendégül látta már. Többek között Juhász Ferenc és Baranyi Ferenc költőket, Kertész Ákos írót, Hegedűs D. Géza színművészt, Duló Károly filmrendezőt, Féjja Sándor filmesztétát, Szentandrássy István és Kunhegyesi Ferenc festőművészeket, Kathy Horváth Lajos hegedűművészt stb.

Pethes Mária az alkoTÓház gondozásában költőtársak műveit is megjelenteti, épp úgy, mint annak virtuális internetes oldalán.

A családi legendárium szerint rokoni szálak fűzik Szabó Magda íróhoz és a színész Pethes családhoz. Dédanyja Szabó Erzsébet. Nagyapja, Pethes Sándor, iskolaigazgató és karnagy volt. Édesapja Pethes Imre, édesanyja Vincze Mária. Szülei válása után, édesanyja betegsége miatt kisgyermek korában nagyszülei nevelték, majd általános iskolai éveit MÁV-nevelőintézetben töltötte. Középiskolás korában hazakerült édesanyjához. Korán férjhez ment, házassága válással végződött. Egy gyermeke született, James Cage. Zuglóban 10 évig cigány-gondozóként dolgozott. Munkája során ismerkedett meg Péli Tamással. Kapcsolatuk évekig mindkettőjükre ösztönzőleg hatott. Életének erről a szakaszáról vall a költő Zenekar című regényében. 2006-ban Budapestről Agárdra költözött. Verseiben a Velencei-tó, “a TÓ” gyakori motívum.

Verseit közölték a Tiszatájban, EF-Lapokban, Art’húrban, Népszabadságban, Veszprémi Naplóban, HetedHéthatárban, Napútban stb. Költői estjei voltak: a Komédium Színházban, Mikroszkóp Színpadon, Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában, Fészek Művészklubban, Rátkai Klubban, országszerte művelődési házakban, Pécsett, Nagykörün, Mohácson, Székesfehérváron stb.

Tizenkét verseskötete és egy regénye jelent meg idáig.

Versei szlovén, román és szerb nyelvű fordításokban is megjelentek. Szlovén nyelven: a Levetkőztetni a szavakat című antológiában, 1991-ben Fuhl Imre fordításában. Román nyelven: A költészet tavasza című antológiában, 2012-ben Simone Györfi fordításában. Szerb nyelven: Kőmesék címmel, az alkoTÓház gondozásában készülő önálló kötetben Fehér Illés fordításában (várható megjelenése 2016). Internetes oldalakon román és szerb nyelven olvashatóak versei Boér Péter Pál és Fehér Illés fordításában: a Magyarul Bábelben oldalán, valamint Fehér Illés – Ezüsthíd oldalán.

Megjelent kötetei

Versek; Kazincbarcika, 2000; Péli Tamás grafikáival
Versek; Kazincbarcika, 2001; Péli Tamás grafikáival
Versek; Pécs, 2004; Péli Tamás grafikáival
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2007
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2008
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2009
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2010
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2011
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2012
Versek, Agárd, alkoTÓház, 2013
Regény; Agárd, alkoTÓház, 2013
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
Versek; Agárd, alkoTÓház, 2015

(Forrás: wikipedia)

***

Kapcsolódó oldal:

Az alkoTÓház honlapja

 

]]>
https://lenolaj.hu/2018/07/26/pethes-maria-magamra-almodom/feed/ 2