Közeleg a tél, fájdalommal teli hópihék szúrják meg arcom, s könnyként folynak szét. Tavasszal is vártalak, bimbók közt vágytalak, s tövisként fúródtam a puha földbe. Nyáron égetett egy álom, hogy újra láthatlak, s szétporladt sziromként fújt el a sz...