No de a dánnal nem szabad viccelni! Mert ők viszont értik egymást. Nyelik le a hangokat rendesen, mintha a nyakkendőjük nyomnák le a torkukon, de úgy értik egymást, mint a magyarok a magyarokat, politikai különbözőségeket most nem számolunk.

Szóval velem történt meg, meg Évával, hogy Koppenhága közepén tudakolózunk a Vestre Kirkegården felől, ugyanis Éva kedves svéd szerzője ott van eltemetve. Tudjuk a parcella számát, tudjuk nagyjából a városrészt, de nem tudjuk, hogyan jutunk el oda.

Kedves dánokra bukkanunk egy terecske szélén, éppen sö…, na igen, mit csinálhat vasárnap délután egy vidám dán, söröznek. És készségesen irányítanának, de egyéves svéd tudásunk nem elég a sörös dán (sördándialektus) megértéséhez. Az integetésből szűrjük le azt, hogy hogyan kell elindulnunk.

Ha valakit érdekel: megtaláltuk a temetőt, s bár már alkonyodott, a Hjalmar Söderberg sírját is. Egy kis fácska is zöldellt a különben egyszerű sírkő mellett, ahová a nevét felvésték.

***

Kapcsolódó alkotás: Gergely Tamás: Cápa dánul tanul

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán