Kapcsolódó oldal:

Az Art’húr Irodalmi Kávéház Facebook oldala

1. A rózsabokor az ültetvények között volt a mező közepén. Mit keresett ott, nem tudom, de illata csodálatos volt.
2. Február elején virágzott az első mandula
3. A ciprusi tölgyfa virága
4. Kora reggel harmatos a ciklámen
5. Zöld szöcske a piros szélrózsán
6. A nápolyi fokhagyma még nem nyílt ki
7. Azt hittem kék virág. Aztán felszálltak.
8. A gémorr a napra néz
9. Hérics és búza virág
10. A csiga a kosboron pihent meg
11. Gémorr
12. A nápolyi fokhagyma virágzik
13. A vöröshere pamacsa
14. Boglárka tánca a tavaszi szellő zenéjére
15. A réti kardvirág
16. Vadmurok csukott virága
17. A füge friss hajtása
18. Út szélén csillagfürt

Jóna Dávid alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Jóna Dávid tanítói, közművelődési diplomájának megszerzése után, Péterffy András rendező osztályában végzett az ELTE Videokommunikáció szakán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának Mozgóképtanári kurzusát, továbbképzését végezte. A Zsámbéki Főiskolán, a vizuális műveltségi területen mozgóképkultúrát, médiaismeretet, fotókultúrát, majd digitális fényképezést és animációt oktatott, az informatikai műveltségi területen pedig webkommunikációt. Tizennégy éven keresztül vezette a főiskola filmklubját, tagja volt a Filmklub szövetségnek. 17 évig volt a Zsámbéki stúdió vezetője (1987-2004), a Főiskolai újságot szerkesztette, az intézményi, valamint Zsámbék honlapjának volt főszerkesztője. A Bicskei városi tv főszerkesztője (2008-2009), adásrendezője volt.

Az Országos Mozgókép-oktatási Egyesület alapításában aktívan részt vett, a Pest megyei Regionális Médiaoktatási Központ egyik vezetőjeként a NAT Mozgóképkultúra, Médiaismeret tantárgy blokkjának közoktatási integrációját irányította, az OKI felkérésére országos tantervet lektorált. Tanári segédkönyvet írt. Operatőrként és vágóként is dolgozott. Éveken keresztül eredményesen vett részt a független videofilm fesztiválokon (25. Budapesti Független Film és Videoszemle első díj (1994), országos különdíjak, Mediawave döntő, Fény-Árnyék külön díj).

Zsámbékon a főiskolai oktatás megszűnt, ezért váltania kellett: a Raiffeisen Bank, Belső Ellenőrzési Főosztály vezető munkatársa volt, auditor (2004-2011). Itt sem szakadt el az irodalomtól, művészettől, a Raiffeisen Bank intranetes híradójának kulturális rovatát szerkesztette.

Szerkesztő munkatársa volt az Erdélyben megjelent Történelmi Magazinnak (2005-2012), főszerkesztője volt a 20 ezer példányban megjelenő Színes Riport magazinnak (2006), állandó szerzője a Szózat című lapnak (2012-). A Perbáli Hírmondó (1998-2004), majd a Mányi Hírmondó (2011-2014) önkormányzati lapok főszerkesztője.

Az Art’húr Alapítvány elnöke, főszerkesztője. Az általa indított civil kezdeményezés, volt, hogy 10 ezer példányban megjelenő lapot működtetett, kiállításokat, színházi darabokat hozott létre, a Budapesti Kongresszusi Központban háromszor egész napos rendezvényt szervezett. Munkájában Langstadler Csaba (Szentjánosi) alkotói barátsága (Gazduram vers-levélváltás), Faludy György és Utassy József támogató biztatása tekinthető jelentősnek. Biegelbauer Pál természetgyógyász a „legfontosabb tanítványának” nevezte. Az Író Kilencek csoportnak volt tagja és díjazottja, háromszor megjelent a Tolna megyei Kézjegy antológiában.

Családja

Szülei: Jóna István és Csepregi Zsuzsanna. Apai ágon debreceni cívis család, távoli rokona Vásáry Tamás karmester, Vásáry István (1887-1955) kisgazdapárti politikus, pénzügyminiszter. Anyai ágon hódmezővásárhelyiek, anyai nagyapja malomtulajdonos volt. Két gyermeke született: Jóna Borka Sára (1996) és Jóna Dániel (2001). A Zsámbékhoz közeli Mányon élnek feleségével Dr. Mosolygó Sárával.

Művei

Elmélkedések a médiapedagógiáról (1997) Kiadó: Art’húr ISBN 963-04-8561-3
Elmélkedések a webkommunikációról (2001) Kiadó: Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár
Karinthy Frigyes filmes írásait, A gép hazudik címmel szerkesztő-kiadóként gondozta (1996) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-04-8521-0
Mányi bedekker – útikalauz, helytörténet – webes kiadás (2012)
Kísérletezik az életösztön – versfüzet, Kiadó: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola (1992) ISBN 963-73-06-161
Léleksztriptíz – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1994)
Kattintott egérkorszak – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1995)
Vadhajtás – Jóna Dávid versválogatás – Kanada, a vancouveri Brit Columbia Egyetem gondozásában jelent meg. (1994)
Védőháló – gyűjteményes verskötet (2007) ISBN 978-963-06-1934-9
Az Élet szövete – próza (2015) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-12-4498-4
Jóféle csönd – vers (2018) Kiadó: Hungarovox ISBN 978-615-5743-39-9
Költőpénz – vers (2019) Kiadó: Parnasszus (Turczi István) ISBN 978-963-9781-73-3
Gyöngyhalászok – Baranyi Ferenccel közös kötet, vers (2021) Kiadó: Kossuth 978-963-544-368-0

(forrás: wikipedia.hu)

Kapcsolódó oldalak:

Art’húr Irodalmi Kávéház

Jóna Dávid alkotásai az Előretolt Helyőrség oldalán

Jóna Dávid alkotásai a Hetedik.hu oldalán

Jóna Dávid verse a Lenolaj.hu oldalán

Mocsárosdűlő Budapest egyik városrésze a III. kerületben. Határai az Aranyvölgy utca – Huszti út meghosszabbítása Aranyvölgy utca Zsófia utca között – Zsófia utca – Szentendrei út – Határ út – Aranyhegyi út.
Egykor a Duna ártere volt; területének nagy része 2002 óta természetvédelmi terület. Teljes területe 156 hektár, ebből 24,6 hektár élvez védettséget. 85 hektár jellemzően kaszáló, illetve fás, erdős terület.
A Mocsáros egy óriási tál alakú, eredetileg lefolyástalan mélyedés, melyet korábban a Duna árvizei is elöntöttek.
A hegyoldalakból lefolyó víz, az ide hulló eső, a hólé nem tudott tovább folyni a Duna felé, hanem a talaj felszínén, a hajdani folyómeder mélyedésében összegyűlt. Nagy sekély, mocsaras, lápos terület volt ez, egészen az árkok kialakításáig. A két évszázada megkezdett árkolással lassan lehetővé vált az ember megtelepedése a Mocsáros mélyebb részein. Addig valószínűleg halászó, nád- és gyékényvágó, víznyerő, itatóhely lehetett. Elképzelhető, hogy a lápokon képződő tőzeget bányászták is, melyet tüzelőnek és talajjavításra használtak.
A korábbi idők nyomai, pl. római kori romok, nem látszanak az akkori térképeken, ám a Római-fürdő forráscsoportból kifolyó vízre telepített lőpormalom igen. Az 1780-as évekbeli katonai térképen ezért szerepelhet a „Pulvermühl” („Pormalom”) – felirat.
A Mocsárosban két fő árok található a Schäffer-árok és a kisebb Péterhegyi-árok. Utóbbi érdekessége, hogy egyes szakaszain lévő töltés tetejébe mélyül, máskor a lapályba. Csekély vize ezért nem terül szét a területen. A sváb gazdálkodó családról elnevezett Schäffer-árok végig mély, és időszakonként kotorják.
Ez kedvezőtlen a védett fajokat is magába foglaló vízi világ számára. A Mocsáros életében és rehabilitációjában kulcskérdés a víz állandó jelenléte. Két hasonlóan mesterséges és változó vízállású vizes élőhely van még itt, a Szív-tó (Füzes-tó) és a Kígyó-tó.
A védetté nyilvánítás óta a terület kezelése tartalmazza a juhokkal, szarvasmarhákkal és lovakkal történő karbantartás lehetőségét is. Az állatokkal jártatott legelőrészek, házhelyek talajfelszíne és növényzete újra zárul, és lassan ismét megjelennek az eredeti flóra és fauna képviselői.

A Mocsáros „vízi szörnyei”
A mocsaras, ártéri vizeknek sajátos flórája és faunája van. Partjukon füzesek nőnek, vizükben hínárok, gyékények. Előfordulhat bennük a csuka, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, az ezüst- és az aranykárász is. A compó és a réti csík a „vízfelesleg” állandó elvezetése miatt a közelmúltban kipusztult.
A Mocsárosban megfigyelhető hüllőfaj a mocsári teknős, a fürge gyík, vízikockás és erdei sikló. Kétéltű fajok közül pedig a pettyes gőte és a dunai tarajosgőte, az erdei béka, a zöld levelibéka, a barna varangy és a vöröshasú unka.

A mocsári teknős egyetlen őshonos teknősfajunk, mely mellett sajnos egyre nagyobb számban találunk felelőtlenül szabadon eresztett ékszerteknősöket is. Elég nagy termetű, jellegzetesen fekete páncélját apró világos, pontok díszítik. Védett, európai szinten is jelentős úgynevezett Natura 2000 faj.

A réti csík A compóhoz hasonló élőhely igényű, veszélyeztetettsége miatt már évtizedek óta védett halfaj. Nyúlánk testű, általában 25 cm hosszú, hosszában csíkos mintázatú. Szája körül tíz apró tapogatót visel (a compónak kettő tapogatója van). A lecsapolások előtti régi vízivilágban, mely hazánk igen nagy részét borította, fontos élelemforrás volt! A csíkos káposzta, a csíkászok és az általuk használt csíkvarsa róla kapták nevüket.
A visszatelepítését több lehetséges és hajdani élőhelyén megkezdték.

Compó
A könnyen felmelegedő, növényzettel benőtt, sekély, síkvidéki, lassúfolyású, illetve állóvizek, mocsarak, lápok, csatornák hala. Jól bírja az oxigénben szegényebb körülményeket is. Ritkán nő 1 kg-nál nagyobbra. Ebben az árokban tenyérnyi nagyságú példányai éltek. Tipikus élőhelyeinek pusztulása (pl. lecsapolás, feltöltés) miatt megritkult, de védettségre még nem szorul. Nyugat-Európában keresett étkezési halfaj. Különlegessége a piros szeme és testének aranybarna színe. Egyik népi neve a doktorhal, mely onnan ered, hogy a néphiedelem szerint nyálkás testét a többi halhoz érintve, meggyógyítja azok sérüléseit.

Vízinövények
A víziboglárkáknak több faja is megél az árokban és az egyik tóban. Közülük a sziki víziboglárka a legérdekesebb. Jelenléte arra utal, hogy a talajból sók oldódnak ki, felhalmozódnak és megváltoztatják a környezet minőségét. A szikesekhez is számos faj alkalmazkodott. Olyan szikesekkel, mint az ugyancsak kiszárított Alföldön, itt nem találkozhatunk. Szikesedésre utaló, itt élő növény még az eperhere és a sziki cickafark.
Jelenleg olyan, Magyarországon védett növények találhatóak itt, mint a méhbangó, a kornistárnics, a vitéz kosbor, a hússzínű ujjaskosbor, a sűrűlevelű békaszőlő, a fehér madársisak, a mocsári kosbor, vagy a mocsári nőszőfű. Ezeken kívül előfordulnak még a hasonló adottságú helyekre jellemző egyéb növényfélék is.

Forrás: Wikipédia, Mocsáros Tanösvény II. állomás ismertetőtáblája

André Zsuzsa alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

André Zsuzsa így ír magáról:

Csíkszeredában születtem, ahol ma is élek. A helybeli Nagy István Művészeti Líceumban végeztem, zene szakon. A klasszikus gitárt cseréltem le fényképezőgépre. A zenét nem folytattam, az egyetemen társadalmi kommunikációt (Public Relations), majd intézményi menedzsmentet (organization management) tanultam. Hivatali munkámnak nincsen köze az alkotáshoz és a képekhez, kisebbségügyi témákkal foglalkozom, amit különben nagyon szeretek, mert különleges, összetett és kihívásokkal teli.

2007-ben kezdtem képeket készíteni, egy kis „szappantartóval”, majd egy „elég jó” bridge-gép következett. 2014-ben léptem be a tükörreflexes gépek világának kezdő szintjére. Azóta bővült a felszerelésem, több gépem és objektívem is van. Témától függően váltogatom, hogy mikor melyiket használom.

2010-ben elvégeztem egy, a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett fotótanfolyamot, ahol olyan mesterektől tanultam, mint Ádám Gyula, Veres Nándor, Molnár Attila és Erdély Bálint Előd.

2008-ban indítottam “Hétköznapi csodák” címmel egy saját fotóblogot, amit azóta is kitartóan folytatok, és ahová több-kevesebb rendszerességgel feltöltöm a képeimet.

Hobbifotósnak tartom magam, és nincsenek különösebb, nagyra törő céljaim vele. Egyszerűen csak szeretem. Megszűnik minden gond körülöttem, ha kézbeveszem a gépet. Számomra a fényképezés a tökéletes flow-élmény: feltölt, kikapcsol és elvarázsol. Képeimet elsősorban magamnak készítem, de nagyon jó érzés, hogy másoknak is örömet szerzek velük. Témákban többnyire a szépet és a harmóniát keresem. Nagyon ritkán fényképezek groteszket vagy rútat, szomorút is csak néha.

Képeimet rendszeresen közli a Káfé főnix – irodalmi és fotóművészeti portál, állandó alkotója vagyok a Lenolaj.hu kulturális online műhelynek, Cseke Gábor méltatásával jelent meg fotó-összeállításom az Art’húr irodalmi kávéház virtuális galériájában. Nyomtatásban a Művelődés című kulturális folyóirat címlapján jelent meg többször is általam készített alkotás, 2019-ben pedig beválogatták egyik képemet a 100 legjobb közé az F10 Fotóklub által szervezett BEST 100 című nemzetközi fotóművészeti pályázaton. Gyakran kapok személyes elismerést és szakmai bátorítást nemzetközi hírű fényképészektől, képzőművészektől, de legnagyobb siker az, mikor egy-egy alkotásomtól felragyognak a szemek, megáll egy pillanatra az idő, és az emberek elmerülnek pár pillanatig abban a csodában, amit én is átélek a fényképezőgép lencséjén keresztül.