Bejegyzések betöltése…
Címoldal > Cseke Gábor

Cseke Gábor 10

Cseke Gábor: Koldusébresztő
Read more

Cseke Gábor: Koldusébresztő

Szélteperte nyirkos órán Kúszva kússz és mászva mássz Siheder tapos kezedre Nem reszket még de csupa ránc Ilyen vénhedtnek sose láttad Kié lehet töprengenél De a szíved is belesajdul Ahányszor rohamoz a szél A kéz matat végzi a dolgát Fogdos leltároz ...
Cseke Gábor: Titkaink (1)
Read more

Cseke Gábor: Titkaink (1)

Popper Péter Tűnődések napról napra címmel, szerző halála után, a korábbi könyveiben megfogalmazott gondolataiból összeállított (Saxum kiadó) „beszédes naptárában” olvashatjuk, az április 21-ének szentelt lapon: „Az embernek joga van az intimitáshoz, joga van ...
Cseke Gábor: Mit őröl?
Read more

Cseke Gábor: Mit őröl?

Mit őröl az imamalom? Nagy dumákból lisztet vajon? Vagy csak szavakat szecskáz apróra megállás nélkül monoton szorgalommal buzgón mint rejtő mócsingja majd visszaszórja közénk és hull a szó-por fejünkre vállunkra szívünkre s hirtelen valami...
Cseke Gábor: Ikrek
Read more

Cseke Gábor: Ikrek

kismama jön a sétányon ikreket tolva oly szelíden teszi hisz ez a dolga íriszén napfény játszik ajka fölött pihék aranyos fénybe vonva tündöklik a vidék ő meg se lát se hall az ikrek álma mély mint a kút surrogó kavics jelzi merre kanyarg az út ter...
CSEKE GÁBOR: A tuskó (gyermekregény)
Read more

CSEKE GÁBOR: A tuskó (gyermekregény)

1. SANYÓ ÉS KORMOS Mikor a kis Sanyó megszületett, ősz volt, s hűvös esők mosták-fürösztötték a falut őrző három óriási dombot, úgymint: a Sashegyet, a Szőlősdombot meg a Juhost. Ezek a dombok akkorák voltak, mint egy-egy hatalmasra kelesztett cipó, s valah...
Cseke Gábor: egy mozdulattal
Read more

Cseke Gábor: egy mozdulattal

a tanúk akár a tettesek rendre elhullnak mint a legyek hiába ősz van a dér ma nem kegyelmez mindent összegyűr egy mozdulattal markába fogja görcsösen majd tekintete kukát keresve ide-oda jár de üres kukát ma nem talál csak viszi tovább markában ö...
NPZ címerében: fény és árnyék
Read more

NPZ címerében: fény és árnyék

- Gyermekkoromban megettem egy fényképet (1949-ben), de a szó szoros értelmében. A kép egy frontról küldött levélből esett ki, amit nagybátyám küldött nagymamámnak. Ijedtemben akkor megígértem, hogy majd én készítek másikat - vallotta be élete alkonyán, összeg...