2024-11-14
Boér Péter Pál 4
Boér Péter Pál: Önvédelem
– Itt döglesz meg, Czakó Gáspár!
A falu esti csendjét kapatos legények csöppet sem békés lármája verte fel. Czakó Gáspárt a zsákutcában, egy sarokba szorítva vagy tizenöten püfölték. Az emberek mind aludtak, vagy úgy tettek, mintha aludnának. Épp hazafelé ban...
Boér Péter Pál: Elfekvő
Talán száz évvel ezelőttről maradt rájuk a terem, amiben harmincnyolcan nyomták az ágyat. Lajos bácsi, balról a hetediken, épp a terminális légzéssel kínlódott. Középen, egy asztalnál üldögélt Judit nővér, aki hol az egyikhez, hol a másikhoz szólt kedvesen, má...
Boér Péter Pál: Süntelenül
A dombtetőn, a völgy árnyékos oldaláról, egy ritkás, hosszú borostájú szerzet figyelte a felé közeledőt. Nagyon szép volt az a völgy, ahonnan araszolva döcögött felé valami olyasmi, mint a mesebeli kis gömböc. Gyakorlott szeme, messzelátó nélkül is észrevette ...
Boér Péter Pál: Móres
– Emberek, mars fel a remorkára*! – dörrent oda meglehetősen barátságtalan hangon a csákányaikat és lapátjaikat szorongató, azokra támaszkodó, még majdnem alváson túli világban kábuló munkatársaira Korompi Béla.
Sem főnök, sem parancsnok nem volt, hivatalosan...