2024-11-14
B. Tomos Hajnal 10
B. Tomos Hajnal: HAIKUCKÓ
A kép egészét,
ezer színét nem látod -
lépj ki belőle.
*
Dobogó anyag:
anya fiának adja,
bibe a szélnek.
*
Szőlőszem nedve
csöppen ifjú nyelvére,
beérett szavak.
*
Vadgalamb-pihe
libben kézfejemre -
szárnyalás vágya.
*
Hiány ábrája,
ezerarcú n...
B. Tomos Hajnal: SAJNÁLKOZÁS
Szavak sorjázása,
mint véletlen ejtett
ecsetvonások
a valóság vásznán,
kibogozhatatlan ágak
üstöke egyre távolabb úszó
egek hínárjában -
szavak sakkjátéka
mint a nyelv kenyerén élők
mindennapos hadakozása
a tollra bízott örökkévalósággal.
Lettem...
B. Tomos Hajnal: BÁJOLÓ
Közeleg ez a rózsálló,
érintetlen hajnal,
valami csillagtávú
békéből szitálva -
mint selyemsiklású serdülő siet,
át a deres-didergő tengeren,
haja szikrázón terül a dombra,
csöpp emlője rezzen
minden lépésére
s én ott várom,
a maga elé néző csöndben,...
B. Tomos Hajnal: HAJNALONTA GÖRÖG PARTOKON
Most arra gondolok,
a márványtüskés görög partra,
hol vörösre égetett
korsó-cserepeket szedegettem,
hol fenékig átláttam a tengert
s halivadékok raja rajzolta
lábam körül a nyolcasokat .
Az idős hölgyek rendszerint
ilyenkor érkeztek biciklijükkel,
fel...
B. Tomos Hajnal: ÁLMOSVERS
Rendszerint az első
öt percben már
elérem a szikla szélet.
Ott kezdődik
minden éjjel
a parttalan repülés,
mint mikor sirály
vagy a végtelen
vizek felett,
mint mikor
a szív oktalan
elfelejt dobogni.
Álmomban nem
érzékelem soha
az iszonyat mély...
B. Tomos Hajnal: Erdőben
Síkokat sző
pereg
lebben
párállnak színek
fészkel
tovasurran aprón
perceg a szú
dolgozik
indák kúsznak pihésen
mégis mind csendes
eleven tárnák alatt
lépkedek
ilyenkor oly tiszta
mintha újszülött hangom lenne
ha megszólalok
***
Megjelent: B. To...
B. Tomos Hajnal: CSAK VIRÁGOKKAL
Ó, csak egy semmi kis révület,
mely átsuhan néha
a belső kert felett,
mint jövendőmondó homály
az ég kristályglóbuszán.
Csak tünő morfondírozás
mondjuk, az utolsó szirom
eltorzult bársonyán,
vagy lopakodó térfogyatkozás
tüdőm szürkülő szárnyán.
Ó...
B. Tomos Hajnal: SZÍN(EK)RE LÉPÉSEM
No jó: még elkísérem
utolsó útjára
ezt a hócafatot,
rostokolok kicsit
a kidőlt vének fejfa-tuskóin,
mint aki nem hiszi el,
hogy szinte egyedül menekült
a fanyűvő télből -
aztán jöhet egy újabb
madár-keringő,
ideges-boldog forgószél
a nyáladzó ágak k...
B. Tomos Hajnal: BEÍRHATATLAN TÉLI MEZŐ
Megnyugszik derekamban a robogás.
Immár otthonos félhomályban
hevernek a fekete-fehér tájak,
elhalkul motorzúgás,
behavazott gomba-kunyhók
udvarán a kattogó kutyaugatás.
Mozdulna a toll,
sok takaréklángon tartott gondolat
lendülne betűsorba,
olvasható...
B. Tomos Hajnal: FORDÍTVA
Ha mindent megfordíthatnék,
hogy ne ők, a tárgyak
legyenek mindig a túlélők,
ha mindent, még időben szétosztanék:
csészét, asztalt, cipőkefét
s egy reggelen úgy állnék
a teljesen üres szobában,
mint színész egy monológ kezdetén
a díszlettelen színpadon...