Bejegyzések betöltése…
Címoldal > B. Tomos Hajnal

B. Tomos Hajnal 10

B. Tomos Hajnal: HOMOKÓRA
Read more

B. Tomos Hajnal: HOMOKÓRA

Almáskertedben meguntad a gondtalan heverészést - nem hagyott nyugton az engedetlenség, míg kőtömb, aztán kavics és homok nem lett minden szikla - kételyedből s mint lerágott csutkád csúszott le az idő torkán. Éppen az üres tölcsért nézted ellazulv...
B. Tomos Hajnal: TÉRKÉP
Read more

B. Tomos Hajnal: TÉRKÉP

Tenger medrét feltöltő vándorlások, saját határaikat megtagadó geometriák, kontinensekre homoruló ólom-egek szülik most a sakál-árnyakat. Mekkora szeretetnek kell kisütnie, hogy ismét láthassuk a tengert, a törvényekre hallgató geometriát és a...
B. Tomos Hajnal: A TIPP
Read more

B. Tomos Hajnal: A TIPP

Már bemérhetetlen emlékezet óta, amikor isteni jeladás nélkül egyetlen szénaboglya sem gyulladt ki, Pythia már akkor megjósolta, hogy kételyből kiindulva, csak újabb kételybe juthatunk, minden hajnalra napnyugta következik és porból kelve csak porun...
B. Tomos Hajnal: AZ, KI CSILLAGOT FARAG
Read more

B. Tomos Hajnal: AZ, KI CSILLAGOT FARAG

Ő az, ki semmi-érmékből csillagot farag szavaival, ellopja a tárt ajkú házak dalait s éjjelente lekottázza az érett kertek, asszonyi csípők ringását - a költő kihallgatja a földbenső titkait s nehezéknek becsempészi az elmenők poggyászába : nem mondj...
B. Tomos Hajnal: ÜZENET
Read more

B. Tomos Hajnal: ÜZENET

Siess haza! Kihűlt a kávéd s ajkaid nyoma, mellyel esténként átadsz álmaimnak. Tested gübéjét őrzöm ágyamban, fel ne töltse, el ne mossa egy kósza mozdulat - rozsdázó sín lettem esők útjában, gyere haza! Ki tudja miféle katasztrófa vár az emberis...
B. Tomos Hajnal: AZ ÖREG HALÁSZ ÁLMA
Read more

B. Tomos Hajnal: AZ ÖREG HALÁSZ ÁLMA

Előbb a halak tűntek el, aztán a tenger, mintha a borvirágos nap szürcsölte volna fel. Most a hátramaradt dűnéken kószál, akárha trappjukban megtorpant hullámok hátán - álmában végtelen vizeken bolyong : csillagok járását, nagy halak ivását figye...
B. Tomos Hajnal: SERDÜLÉS
Read more

B. Tomos Hajnal: SERDÜLÉS

Átbukik fején a part. A békének hitt meder kilazít izmot, szembogarat, felforrnak a mélység elemei s átlátszó buborékok pattannak, mint lapos kövek a tó tükrén. Valami hatalmasat csobban: zuhanó fa? sziklatömb? halott gyermek? kiönt az élet....