2024-11-14
B. Tomos Hajnal 10
B. Tomos Hajnal: CÍM NÉLKÜLI
Eldöntötted: ismét elutazol
B. városba.
Jó tíz perccel az indulás
előtt már ott leszel a peronon,
hogy emlékezhess a titokra.
Elismételed az utca nevét
meg a házszámot,
abban a régi városban,
ahol eltemetted,
ahol reméled, még megleled
egy ismerős il...
B. Tomos Hajnal: KÉSEI DÚDOLÓ
álmok, álmok,
kamasz-keblek-hajtotta
tiszavirágok
farkas-napok
egén felhő-bárányok:
riadt áldozatok
sejtelmek voltatok,
emlékkönyvbe préselt,
dadogó dallamok
álmok, álmok,
mint lemetszett karok,
miért fájtok ?
B. Tomos Hajnal: MINT MIKOR FÖLDET ÉR
Mint mikor
hosszú zuhanás után
földet ér a hópehely:
hazaérkezel.
Megmerülsz a legismetebb
föld illatában,
eléd jön a kert száz színben
párálló tenyészete
s mint kiben hirtelen
lángra kap a szomjúság,
ajtókat társz,
enyhet szívsz a függöny
lenge se...
B. Tomos Hajnal: ISMÉTLÉS
A kő történelme
ismétlődik az emberiségben:
naponta szívjuk tüdőnkbe
azt a port,
mi valaha az őskorban
talán szikla volt -
vele is megtörtént
száz békeszerződés,
Mohács és Madéfalva,
útjában volt kiegyezés
s felemelt fővel fogadott Arad.
Szóval csak...
B. Tomos Hajnal: ILYENKOR, HÓESÉSBEN
-gyermekemnek-
Miközben elnyom az álom
hiányod falai tövében,
száraz lábbal vágok neki
az óceán vakságának,
fejtem le arcodról
a távolság tüskés álarcát
és ölellek, mint vágyképet,
testmeleg valóvá.
Velem vagy ilyenkor
hosszú órákon át,
mint m...
B. Tomos Hajnal: A TE IDŐDBEN
Pilláid alól lested
minden mozdulatát
s aztán sokáig őrizted
a tépett mozijegyet -
kölcsönkért könyvek
és elejtett zsebkendők
ürügyén ért hozzá kezed.
Még emlékszel: egyszer
sokáig vacogtál
a sarki cukrászda előtt,
hogy jönni lásd -
aztán falnak for...
B. Tomos Hajnal: HAIKUCKÓ
Lótusz kelyhéből
harmatcsepp könnye páráll -
bánatom oszlik.
*
Gondolatait
sárga tekercsek őrzik,
lelke megszökött.
*
Távolodó daru
hangja fekete lepel -
gyászol a mező
*
Szépségét félti,
rejtené fátyol mögé -
beles az idő.
*
Mocsárba tévedt:
...
B. Tomos Hajnal: EGY PORTRÉ ELŐTT
L. É. emlékére
Szemedben nézi magát a tenger:
egyszemélyes történelem
a fémkeretben.
A valamikori porcelán
most ancien régime,
hajszálrepedései írják
fennebbezett törvényeit.
Nem mesélsz már,
kissé nyitva felejtett ajkadról
csak az erősödő
óra...
B. Tomos Hajnal: SORSSZÉLEN
Egyre inkább
szőnyeg alá söpörve,
a napi menetelés
hiátusában lézengve,
csak ott találhatsz rá,
törvénykönyvek széljegyzeteiben,
mindig csak lyukak
tömítésében,
mások lába alatt
utak egyengetésében -
már pár évezrede
a közönséges halandónak
alig ju...