Ott csüng a kasza a csűr kapuján, mint régen, hogy kéznél legyen, ha napkeltekor indulni kellett - mikor még dér pillogott, gyöngyözte útját a tisztáson s szemében izzottak a csillagok. Ó hány nyersen hersenő rend fekszik már mögötte, hány nyár tűnt...