2024-11-14
Vers (10 talált bejegyzések)
Szuhay-Havas Marianna: Nem mindegy
Milyen csendbe milyen zaj szitál?
Egy tekintet hova ráncigál?
Meddig jó még ez a testkabát?
Hogy indulunk, mi van odaát?
Mi lehet mi jobbá alakít?
Tudunk-e már erről valamit?
Ránk illenek-e a vágyaink?
Szétfújhatják-e az álmaink?
Jól látjuk-e azt, hogy kik vag...
Ózdi Annamária: Macska
Volt egy macskám, fekete folt,
kedvelt a kanapén lenni,
nem nyávogott, csak néha dorombolt,
ha akart valamit enni.
Olykor mozdulatlan bámult, jaj, hogy szerettem én,
mikor farkasszemet nézett velem az asztal közepén,
innen átugrott a székre, majd futott tovább...
Sapa Brown: Valami (délibáb)
Valami zűrös áhítat
sompolyog a falvakon át,
megbújva a kertek alatt,
és túl-fölzeng egy délibáb.
Félhomályban zúg az este,
már álmos az udvar, az út.
Arrébb egy kislány sietve
krizantémból fon koszorút.
Nagy tüzet raknak és rendet,
azt hiszem ez itt már az ős...
B. Tomos Hajnal: VALAKI ÉNEKEL
Valaki énekel
a félig nyitott ablak mögött –
nem férfi sem nő,
csak hang,
egy elengedett óhaj –
csapong, mint fakó madár,
ha nyitva felejtik
a kalic ajtaját
s még nem érti
a távolság kényszerét.
Mintha titkolt inger,
elfojtott szomjúság visítana,
valaki énekel...
Cseke Gábor: Ablak mellett bóbiskolva…
Ablak mellett bóbiskolva
megy a vonat, fut a vonat,
mintha végtelen film volna,
megy a vonat, fut a vonat
számolom az oszlopokat,
számolom a kanyarokat,
számolom a vagonokat,
sínek fényén fut a vonat
hangosítja álmotokat,
megy a vonat, jön a vonat,
cipeli az u...
Kapui Ágota: Voltál
voltál ki voltál
nap fia lánya
ecet a lében
cukor a szájban
szesz a tudatban
asztalom sója
remete lelkem
titkos lakója
vittél a rosszba
mártottál bűnbe
eretnek sorsunk
vetett a tűzbe
ártani ártasz
temetni jöttél
múlt tömlöcéből
vérembe szöktél
lennél ha volnál...
Csák Gyöngyi: Augusztus
Működni kezd a szívcsakra
nehezen bár, de meggyőzi a törvényt
nagyot lendítve ezáltal
kényszerű visszavonások
és nagylelkű visszaadások
mókuskerekén, miközben
a fáradhatatlan gépezet
egyre olajozottabban forog;
végtelen lüktetésben bízván
koronázzák meg az ünn...
Szekeres Nóra: SZILÁNK
Mennyi illúzió. Mennyi dráma.
E földi létnek mennyi kesze-kusza ága.
Mennyi szilánk, mennyi letört, csonka rész.
Mivé lett a nagy, kerek egész?
Hol van a hit, hogy benned ott van minden?
Darabokban bár – de hiány sehol sincsen.
Minden szilánkban ott az összes ...
Cseke Gábor: Új világ
pók szalad
viszi magával a szálat
miből a hálót fonja
mintha zászlót
föl a győzelemre
a feje fölött lobogva
de azért menekülés ez
tágasabb bizonytalan
még ki nem próbált zugokba
a szál csak nyúlik
csupa gyöngyharmat
megbánás és emlékezés
***
CSEKE Gábor (Koloz...
Keszthelyi György: Holt nyelvek estélye
(annak, aki ma is érti)
Volt egy olyan szintetizált napszak,
amikor az élet egy volt a halállal,
nem érdekelt a gyalogátkelőhely,
csak körvonalad ott, az utcasarkon.
Azt hittem akkor, a Nap az egek csúcsa,
köszöntöttelek, de azt is alig,
mint aki sejti a kez...