2024-11-14
Vers (10 talált bejegyzések)
Jóna Dávid: matt
ötlépés
ennyi van hátra
talán mondanom kellene
hogy a játszma már lényegében
itt véget ért
az idő rólunk leválik
mint kamasz fiúról az apja hite
talán még nem látja
a következmények világa ilyen
feketén-fehéren
matt*
- a király halott
***
* A matt...
Keszthely György: Zártkörű város
Zártkörű város ez – hol pocsékolják az időt s a bort
a mannát osztogató komornyikok?
A szűz szerteszét szórta a galambokat,
túrós máléval táplálja őket,
hogy csorba ne essék a feddhetetlenségen.
Köpök a földre, az megtermékenyül,
átviszlek az igaz rendsz...
Cseke Gábor: Vasreszelék
eveztem egyszer ár ellenében
szívem majd kiszakadt
próbáltam magam alá gyűrni
a szembe rohanó habokat
evezőm karom csápolt csattogott
már-már az égbe vitt
ijedten láttam hogy a vízsodor
meghátrálásra kényszerít
még reménykedtem talán csodában
majd min...
Jóna Dávid: Január
fáradt vagyok, de nem vagyok álmos,
mögöttem az éjfél,
becsukja szemét a város,
olyan jó, hogy elkísértél…
egy beton-kalap karimáján állunk
a megérkezettek mosolyával
mártózunk a holdezüst csendben,
isteni szilánkok az üvegcserepedben
a szív megszelídí...
Keszthelyi György: Apám és anyám
Apám mellkasán két néma kráter
pihent, két halálmély gödör
az emlékezetes srapnel-időkből.
Írhatnék róla egy regényt, amelyben
időnként vijjogó vércse
alumínium hátán ül
és bárányfelhők között
bújócskázik a fekete angyalokkal.
Apám, anyám bomlásnak ind...
Keszthely György: Égrendelet
Körülöttem nem keringenek
sem pulzárok, sem tej- vagy ecetutak.
Nem emelkedem bárányfelhők közé,
amelyek tulajdonképpen terített asztalok.
Rejtett tárnákban, árkokban élek,
akár a veszett, vak denevérek.
Errefelé nem ugrándoznak
zsibongó, spicces nyulak...
B. Tomos Hajnal: TÉLI RAJZ
Fekete vonat szántja
a papír havát -
este lehet,
mert az ablakok
narancsszínűek
s bennük az utasok
feje borsószem.
Egyébként se hold
se csillagok,
csak a távolban,
mint jövő fölé kitett
piros kérdőjel áll
egy görnyedő alak
a foghíjas térben.
&nbs...
Nászta Katalin: A Szó
olyat mondanék neked
csendüljön bele füled
induljon meg szíved
remegjen bele az ég
olyat mondanék neked
de szavaim velem halnak
és nélkülem üresek
élő szót akarok
legyen rá pecsét
élő akkor is ha holt
szálljon le a papírról
vágjon elevenbe
gyógyíts...
Kapui Ágota: Tavaszváró
Csenevész fákban szunnyadó rügyek,
pufók kis szentek ébredésre várnak,
hogy kirobbanó tavasz-orgián
hangjait zengjék szép hallelujának.
Kitörni vágyó lappangó világok,
bezárt szemekben alvó holnapok,
tüskét növesztő élet-ösztönökben
jéggel birkóznak izm...
B. Tomos Hajnal: FELVÉTEL KÖDBEN
Már alig vehető ki a nádas,
hol egykor meglestem
a csákányorrú, elvadult disznókat,
s a halevő, bozontos lovakat -
már csak ködön át rémlik
a millió szárny, lapát-csőr,
az apró sziget partja,
ahonnan hajnalonta
lomha suhogással emelkedett
egy testként...