1920. május 21-én született RÉBER LÁSZLÓ kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész, illusztrátor, karikaturista

Édesapja, Réber Béla jegyző 1922-ben hunyt el, 47 évesen. Édesanyja, Antal Mária 28 éves korától egyedül nevelte három gyermekét: Bélát, Ibolyát és Lászlót, aki iskoláit Pécsett járta ki, és sikeres sportolónak, gerelyhajítónak bizonyult.

Réber László illusztrációja
(Lázár Ervin: Bab Berci)

Réber autodidakta művész volt: grafikus, könyvillusztrátor, karikaturista és rajzfilmes. Mind művészi látásmódjában, mind világszemléletében kitörölhetetlenül nyomot hagytak a háborúban és a szovjet hadifogolytáborban töltött évek. Hazatérése (1948) után először a Szabad Száj munkatársaként, karikaturistaként működött. Később a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője, majd a Ludas Matyi munkatársa lett. Három rajzfilmet készített, és foglalkozott plakáttervezéssel, illetve könyvek illusztrálásával is. 1967-ben és 1993-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. 1999-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Székely András művészettörténész a „vonal filozófusa” találó elnevezéssel tisztelte meg Réber Lászlót.

Réber László alkotásaira kiforrott stílus jellemző, amely emblematikussá tette munkáit. Rajzainak legfőbb jellegzetessége a vázlatszerűség, a szikár, zárt vonal, illetve a vonal által körülhatárolt síkfelület, amelyet élénk színekkel töltött ki, a szemlélő számára térérzetet csak a tárgyak ritmikus felsorolása keltett. Mellőzte a részleteket, az arc néhány egyszerű jelzés, amelyet sapka, sál vagy haj keretez. Figuráinak gesztusai lecsupaszítottak, jól érthetőek, éppen ezért kiválóan alkalmasak gyermekkönyvek illusztrálására.

Karikatúráinak témája játék a formai és nyelvi hasonlósággal, mint például az a plasztilinbe formázott király, aki a saját országalmájába harap bele, vagy az ülő alak, aki egyben széket is formáz. Humoros grafikáin, illusztrációin a gyermekek világlátását követte, tükröt tartott a felnőttek elé, eltolta a hangsúlyokat. Szívesen állította ellentétbe a legélesebb kontrasztokat, a feketét a fehérrel vagy a tiszta színekkel, a pozitív formát a negatívval.

Az abszurd világlátásra fogékony Réber László (1920. május 21. – 2001. november 2.) egész lényében tükrözte világnézetét, távolságtartó és szűkszavú egyénisége egy mélyen humánus és barátságos képi birodalmat teremtett. Képeivel sohasem akart harsány hahotára fakasztani, megelégedett egy fanyar mosollyal.

Elsősorban könyvillusztrációival vált ismertté: kizárólagos illusztrátora volt Janikovszky Éva, Lázár Ervin és Gerald Durrell műveinek.