Albert Einstein
három évesen
(1882)
Minden idők legnagyobb tudósaként tartják számon. A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon.
Apja eleinte ágytoll-kereskedéssel foglalkozott, majd nyitott egy elektrokémiai műhelyt. Zsidó származása ellenére katolikus általános iskolába járt, lévén a család nem tartotta a hagyományokat. Hatéves korától szülei kívánságára hegedűleckéket vett. Ötéves korában apja megismertette az iránytűvel. Később ezt a tapasztalatát tartotta a legmeglepőbbnek: ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre.
Bár eszközöket barkácsolt szórakozásból, mégis lassú felfogásúnak tartották, talán dyslexia, félénkség, vagy az átlagtól jelentősen eltérő agyfelépítése miatt. Később a relativitáselméletet ennek a lassúságnak a javára írta, mivel többet töprengett a tér és idő problémáján, mint a legtöbb gyerek. Egy másik – sokkal későbbi – feltevés szerint Einstein Asperger-szindrómában, az autizmus enyhébb formájában szenvedett.
Tíz éves korában ismerkedett meg Eukleidész Elemek és Immanuel Kant A tiszta ész kritikája című művével. Matematikát 12 éves kora körül kezdett tanulni. Középiskolai tanulmányait viszont Svájcban fejezte be. 16 éves korában felvételi vizsgára jelentkezett a Zürichi Műszaki Egyetemre. Miután a svájci Aarauban befejezte a középiskolát, fizikaprofesszora ajánlására felvették a zürichi főiskolára.
Diplomája kézhezvétele után nem talált tanári állást. Végül Grossmann Gyula (akinek a fiával, Grossmann Marcellel csoporttársak voltak az egyetemen) segítette munkához a Svájci Szabadalmi Hivatalban, ahol szabadalomvizsgálóként alkalmazták. Itt azokat a szabadalmakat bírálta el, melyek megértéséhez fizikára volt szükség. Megtanulta, hogyan vegye észre az alkalmazás lényegét a gyakran szegényes leírás ellenére, és igazgatója jóvoltából hozzászokott ahhoz is, hogyan fejezze ki magát a lehető legpontosabban. Alkalomadtán kiigazította a tervezési hibákat, figyelembe véve a munkák praktikus kivitelezését. Hamarosan véglegesítették a szabadalmi hivatalban, majd megkapta doktori címét „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” című szakdolgozatára.
1911-ben a Prágai Károly Egyetem rendes professzora lett egy évre. Ebben az időben együtt dolgozott a matematikus Grossmann Marcellal, aki megismertette az általános relativitáselmélethez szükséges Riemann-geometriával. 1912-ben kezdett el Einstein az időre, mint negyedik dimenzióra hivatkozni.
1914-ben, éppen a első világháború kitörése előtt lett Einstein Berlinben a helyi egyetem professzora és a Porosz Tudományos Akadémia tagja. Háborúellenessége és zsidó származása annyira zavarta a német nacionalistákat, hogy a már ekkor világhírű tudós elméleteit megpróbálták hiteltelenné tenni egy ellene szervezett kampányon keresztül.
1914-től 1933-ig a Vilmos Császár Fizikai Intézet igazgatójaként dolgozott. Ez alatt az idő alatt tette legtöbb úttörő felfedezését, és kapta meg a Nobel-díjat is.
Albert Einstein
(1920)
Az 1920-as években Einstein volt a vezető alakja a Berlini Egyetemen hetente rendezett fizika kollokviumnak. 1921. március 30-án Einstein New Yorkba ment, hogy előadást tartson az új relativitáselméletéről. Ugyanebben az évben Nobel-díjjal jutalmazták a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkájáért. 1921-ben a relativitáselmélet túlzottan vitatott volt, hogy Nobel-díjat érdemeljen, emiatt döntött úgy a Nobel-bizottság, hogy egy korábbi munkájáért adják oda.
1922-ben Einstein és felesége Elsa Japánba ment a Kitano Maru gőzhajóval. Jártak Szingapúrban, Hongkongban és Sanghajban is.
Einstein és korábbi tanítványa, Szilárd Leó együtt fejlesztettek ki egy hűtőgépet 1926-ban. 1930. november 11-én az 1781541-es számú amerikai szabadalmat kapták meg. A szabadalom szerint „A találmány olyan hűtőgépre vonatkozik, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses mező mozgat.” Ma ezen az elven hűtik az atomerőművek tenyésztőreaktorait, mivel nincsenek benne könnyen meghibásodó alkatrészek: forgórészek és dugattyúk.
Az 1930-as évektől a második világháborúig Einstein eskü alatt tett nyilatkozattal segíttette amerikai vízumhoz juttatni a zsidóüldözés elől menekülő európaiakat. Ezenkívül cionista szervezeteknek gyűjtött pénzt, és részben ő alapította (az 1933-ban létrejött) Nemzetközi Mentő Egyletet.
1932 decemberében Einstein úgy döntött hogy az USA-ba költözik; ezt megelőzően már több éven keresztül telelt a kaliforniai Institute of Technologyn Pasadenában, azonkívül előadó volt az Abraham Flexner újonnan alapított Institute for Advanced Studyján is Princetonban, New Jerseyben. Az országban állandó tartózkodási engedélyt kapott. Az Einstein család Princetonban vett magának házat (itt halt meg Elsa 1936-ban). A tudós nélkülözhetetlen előadó maradt az Institute for Advanced Studyn, egészen 1955-ös haláláig. Miután 1940-ben amerikai állampolgár lett, megtartotta svájci állampolgárságát is.
Eközben Németországban a nemzetiszocialisták gyűlöletüknek hangot adva Einsteint azzal vádolták, hogy „zsidó fizikát” művel, a „német (árja) fizikával” szemben. A nácizmussal rokonszenvező fizikusok (többek között a Nobel-díjas Johannes Stark és Lénárd Fülöp) hiteltelenné próbálták tenni az elméleteit, és politikai feketelistára helyezni azokat a német fizikusokat, akik hittek bennük, így Werner Heisenberget is.
Albert Einstein
1947-ben
1948-ban Einstein része volt annak a bizottságnak, amely megalapította a Brandeis Universityt. 1952-ben, amikor meghalt Chaim Weizmann izraeli elnök, az izraeli kormány felkérte Einsteint, legyen ő a második elnökük. Ő ezt elutasította: „Mélyen meghatott az izraeli állam felkérése, azonban szomorú vagyok és szégyellem magam, de nem tudom ezt elfogadni.” Ő volt az egyedüli amerikai állampolgár, akinek valaha is pozíciót ajánlottak egy idegen állam vezetésében. 1953-ban még kiadta a módosított egyesített térelméletét.
Álmában halt meg egy princetoni kórházban 1955. április 18-án, megoldatlanul hagyva az általános gravitációelméletet. Csak egy ápolónő volt jelen a halálos ágyánál, aki elmondta, hogy a beteg német szavakat mormolt, amelyeket ő nem értett. Még aznap elhamvasztották, mindenféle ceremónia nélkül a New Jersey-beli Trentonban, ahogy ő szerette volna. Hamvait ismeretlen helyen szórták szét.
Agyát dr. Thomas Stoltz Harvey, a halottszemlét végző patológus a család engedélye nélkül eltávolította a holttestből, megvizsgálta, de nem talált semmi érdemlegeset. 1999-ben a McMaster University részletesebb vizsgálata kimutatta, hogy a fali burkolati területe hiányzik, és ennek ellensúlyozására belső fali lebenye 15%-kal szélesebb a szokásosnál. Ez a régió felelős a matematikai gondolkodásért és a térlátásért.
Tudományos munkásságának néhány KULCS-FOGALMA:
• Brown-mozgás
• Fényelektromos jelenség
• Speciális relativitáselmélet
• Tömeg-energia egyenértékűség
• Általános relativitás
• Kvantummechanika
• Bose–Einstein-eloszlás
• Institute for Advanced Study
• Gravitáció-elmélet
*
Néhány fontos IDÉZET tőle:
• Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle.
• Isten nem kockázik!
• Isten titokzatos ugyan, de semmiképpen nem rosszindulatú.
• A kvantummechanika kifejezetten impozáns. De egy belső hangocska nekem azt súgja, hogy még nem az igazi.
• Ha nem fizikus lennék, akkor valószinűleg zenész lennék.
• A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.
• A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe.
• A szerelembe esés egyáltalán nem a legbutább dolog, amire az emberek képesek – de a gravitáció nem hibáztatható ezért.
• Hiszem, hogy korunk politikusai között Gandhi világnézete a legfelvilágosultabb.
• A tudomány egy csodálatos dolog, amíg nem abból kell megélned.
• Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.
• Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.
• Az üres gyomor rossz politikai tanácsadó.
• Minél gyorsabban haladsz, annál kisebb vagy.
• A házasság rabszolgaság – csak civilizált formában.
• A horoszkóp egy olyan jóslat, melyet sorsunk kisebb-nagyobb eltérésekkel egyébként is bevált egyszer.
• Jól érzem magam, figyelembe véve, hogy túléltem a nácizmust és két feleséget.
• A világ egy veszélyes hely, nem azok miatt, akik gonoszságokat követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik.
• A háborút nem humánusabbá kell tenni, hanem el kell törölni.
• A kevés tudás veszélyes. A sok is.
*
Néhány ÉRDEKESSÉG vele kapcsolatban:
• 1999-ben az évszázad embere lett a Time magazin szerint
• Egy kisbolygó neve: 2001 Einstein
• A Yechiva University kart nevezett el róla: Albert Einstein Orvostudományi Kar
• A kémiai 99-es elemet einsteiniumnak hívják
• Tiszteletére nevezték el a fotokémiában az einstein egységet
• Többek, pl. Teller Ede, elmondása szerint sosem viselt zoknit
• Lánczos Kornél közvetlen munkatársa volt Einsteinnek
• Szilárd Leóval együtt fejlesztettek ki egy hűtőgéptípust
• Mileva Marić, Einstein szerb felesége az akkori Magyarország területén, Titelen (Bács-Bodrog megye, ma Vajdaság) született
• Balázs Nándor fizikus Einstein asszisztense volt
• Portrét készített róla Gellért Hugó magyar származású festőművész
• Podmaniczky Szilárd Albert Einstein Paprikáskrumpli című darabja 2010 februárjától látható az RS9 színházban
• Tolcsvay László – Bródy János Dr. Hertz című musicaljének egyik meghatározó alakja Einstein
AZ EINSTEIN-SZORZÓ
Főként fizikusok és matematikusok között elterjedt vicces-tréfás értékmérce. Aki közvetlenül találkozott és kezet fogott Einsteinnel, annak 1-es az Einstein-szorzója. A hármas szorzó azt jelenti, hogy kezet fogott azzal, aki kezet fogott azzal, aki kezet fogott Einsteinnel. Tehát az értékszám a kézfogási kapcsolódási pontok számát jelzi.
Budai Éva
rovatvezető
(forrás: wikipedia)
Legfrissebb hozzászólások