Tóth Árpád Aradon született 1886. április 14-én, Édesapja Tóth András szobrász, édesanyja Molnár Eszter egy ácssegéd lánya. Szülei a gyenge testalkatú, beteges fiút rajztanárnak szánták. Később Kardos Albert (1861 – 1945) irodalomtörténész hatására fordult az irodalom felé.
Gyermekkorát Debrecenben töltötte. A tehetséges, szorgalmas fiú reáliskoláit is ott végezte. 1900-ban édesapjával Párizsba mentek. 1904-ben tett kitűnő érettségi vizsgát, majd az ELTE magyar-német szakos bölcsészhallgatója lett, de tanári diplomát tragikus anyagai helyzete miatt nem szerzett.
1908-tól a Nyugat című lap munkatársa, illetve szerzője.
1911-ben a Debreceni Nagy Újságnál helyezkedett el, annak megszűnése után Budapesten vállalt házitanítói állást.
1913-ban jelent meg első verseskötete Hajnali szerenád címmel.
1915-ben kiderült, hogy tüdőbetegségben szenved. 1915 és 1916 között Hatvany Lajos (1880 – 1961) Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; „az utolsó mecénás” költségén többször is gyógyulhatott a tátrai szanatóriumban.
1917. május 10-én Debrecenben feleségül vette régi szerelmét, Lichtmann Annát, egy postaellenőr lányát.
1918-tól az Esztendő című újság segédszerkesztője, ebben az évben választották a Vörösmarty Akadémia titkárává.
Mélyen megrendítette a trianoni békediktátum, úgy érezte, hogy a nemzet sorsa kilátástalanná vált.
1920-ban született lánya, Tóth Eszter (1920 – 2001) költő, író műfordító.
1921-ben Az Est munkatársa, ahol a „színes” híreket és politikai glosszákat írta a lapba.
1922-ben 1000 példányban megjelent az Öröm illan című verseskötete, melynek érdekessége, hogy 50 számozott példányt saját kezűleg írt alá.
Súlyosbodó tüdőbetegsége és anyagi gondjai keserítették életét, az irodalmi életben is háttérbe szorult.
Az 1920-as évek végén több alkalommal időzött Újtátrafüreden gyógykezelés céljából.
1928-ban már a Tamás utcai szanatóriumban kezelték.
42 éves korában a 20. század elejének végzetes betegsége, a tuberkulózis győzte le. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomba, búcsúbeszédét Babits Mihály mondta.
További érdekességek:
– Szobrász apja több különböző város főterei számára készített Kossuth-szobrokat, ezért a család sokáig jólétben élt.
– Novellákat is írt, kritikusi és publicisztikai tevékenysége jelentős.
– Apját a debreceni Szabadság-szobra miatt kontárnak nyilvánították, az emlékművet lebontották, a megrendelők elpártolása miatt a család elszegényedett.
– A Nyugat első nemzedékéhez tartozott.
– Egyik legkiválóbb műfordítónk volt, Baudelaire, Keats, Milton, Poe, Shelley, Wilde verseit, Csehov, Flaubert, Maupassant, prózáit ültette át magyarra.
Kapcsolódó oldal:
Tóth Árpád összes verse: https://mek.oszk.hu/01100/01112/
Legfrissebb hozzászólások