Ősei dél-franciaországi parasztok voltak, családja valószínűleg okcitán származású, amely közelebbi rokonságban a katalánokkal áll. Apja hadtáptisztként a császárság idején vagyonra tett szert. A család neve eredetileg Balssa volt (az okcitán nyelvben ez balzsamot jelent). Apja változtatta meg a nevüket Balzacra, később önkényesen odafűzte a nemesi eredetre utaló ‘de’ szócskát, s kisajátított magának egy régi nemesi címert is. Anyja nem igazán szerette gyermekét, mivel „házastársi kötelességből született gyerek” volt csupán.
Részben családon kívül nevelkedett. Bentlakóként az oratoriánusok vendome-i kollégiumában tanult, majd szülei kívánságára beiratkozott a jogra. Később a félbehagyott jogi tanulmányok után írnok lett. Irodalmat hallgatott a Sorbonne-on, de tudományos előadásokra is járt. Verses tragédiákat kezdett írni. Álnevek alatt, megélhetési célból harminc romantikus ponyvaregényt publikált. Betűöntödét is alapított, ebbe a vállalkozásba belebukott.
Első sikerét A házasság fiziológiája című könyvével aratta, és ugyanekkor jelent meg a Huhogók című történelmi regénye, egyszersmind kritikai sikert érő el első fő műve, A SZAMÁRBŐR is. Két év múlva adta ki a GORIOT APÓt, amelyben először alkalmazta a visszatérő szereplők rendszerét. Ezután kezdett kialakulni a nagy regényfolyam, az Emberi színjáték terve: ebben visszatérő szereplők lettek, és erősen vagy lazábban a ciklus minden regényének cselekménye összefüggött. 95 hosszabb-rövidebb regényt és elbeszélést tartalmazott. Birtokot vásárolt, különböző nagyravágyó gazdasági tervei voltak, de ezek többnyire nem valósultak meg. Napi 16 órát dolgozott, rendszeresen egész éjjel írt, rendkívüli regényírói termékenységének egyik közvetlen fő oka: hatalmas adósságai voltak.
1842-ben meghalt külföldi levelezőpartnerének és szerelmének, Hanska grófnőnek a férje, egy lengyel földbirtokos. Ekkor meglátogatta Madame de Hanskát, egyúttal felhagyott az írással. Ukrajnába utazott, ahol feleségül vette. Nem sokkal esküvője után súlyos látásromlás állt be nála, mely valószínűleg egy cukorbetegség szövődménye volt. Betegsége, a rendkívül erőltetett életmód és munkatempó következtében hamarosan meghalt.
(forrás: wikipédia)
Ahogy Hegedűs Géza mondta erről a szerelemről: „A nagy vágyakozás éltette, a beteljesülés megölte.”
Egy szép szerelmes idézet BALZAC-tól:
„Abban az életkorban, amikor a lélekben még van elég fiatalság ahhoz, hogy bánkódni tudjon és távoli reményeket táplálni, amikor még a nőben többet tud látni a nőnél, nem a legnagyobb boldogság-e, ami férfit érhet, úgy szeretni, hogy egy fehér kesztyű érintése, a kedves hajának futó illetése, egy mondat elhangzása, egy röpke pillantás elfogása mélyebb örömmel töltse el, mint aminőt a viszonzott szerelemben való legszilajabb egyesülés adhat? Innen van, hogy csupán az eltaszítottak, a rútak, a szerencsétlenek, a titokban szeretők, a félénk nők és férfiak ismerik azokat a kincseket, amelyeket az imádott lény hangja magában rejt. Minthogy a forrósággal telített levegő remegésének eredete és törvénye a lélekben magában van, a szívek közt oly föltarthatatlanul teremt összhangot, a gondolatokat oly tündöklően idézi fel és annyira őszintének hat, hogy a hangnak a legkisebb elhajlása gyakran egész feloldódást rejt magában. A szerelem benne remeg a hangban, még mielőtt a tekintet elárulná.”
Balzac alábbi művei ingyenesen letölthetők az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából
- Honoré de Balzac: Albert Savarus (MEK)
- Honoré de Balzac: Betti néni (MEK)
- Honoré de Balzac: César Birotteau nagysága és bukása (MEK)
- Honoré de Balzac: Chabert ezredes és más elbeszélések (MEK)
- Honoré de Balzac: Az elegáns élet fiziológiája (MEK)
- Honoré de Balzac: Az elhagyott asszony (MEK)
- Honoré de Balzac: Elveszett illúziók (MEK)
- Honoré de Balzac: Eugénie Grandet (MEK)
- Honoré de Balzac: Goriot apó (MEK)
- Honoré de Balzac: Goriot apó (hangoskönyv) (MEK)
- Honoré de Balzac: A harmincéves asszony (MEK)
- Honoré de Balzac: Hivatalnokok (MEK)
- Honoré de Balzac: A kalandor (MEK)
- Honoré de Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (MEK)
- Honoré de Balzac: A megye múzsája ; Az arcisi képviselő (MEK)
- Honoré de Balzac: A Nucingen-ház és más elbeszélések (MEK)
- Honoré de Balzac: Pajzán históriák (MEK)
- Honoré de Balzac: Pons bácsi (MEK)
- Honoré de Balzac: A rejtély (MEK)
- Honoré de Balzac: Sivatagi szenvedély (MEK)
- Honoré de Balzac: A szamárbőr (MEK)
- Honoré de Balzac: A vidéki orvos (MEK)
- Honoré de Balzac: A Vörös Vendégfogadó (MEK)
Legfrissebb hozzászólások