Umberto Eco
(Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.)
Sokak szerint a modern európai kultúra egyik nagy tréfamestere.
Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál. A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája.
Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, konkrétan A rózsa neve című regényével nyerte el. Az Iron Maiden nevű brit heavy metal együttes is írt egy 11 perces eposzt e mű alapján, címe Sign of the Cross. „Meg akartam ölni egy szerzetest” – nyilatkozta szerényen Eco, amikor motivációiról kérdezték. A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, a Foucault-inga előtt. A tegnap szigete már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.
Egyéb művei között meg kell említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyvecskét, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és egyebek számára, ha véletlenül dolgozatírásra szánják el magukat. Mindemellett jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, napi- és hetilapokban rendszeresen jelentek meg gunyoros és humoros írásai a lehető legkülönbözőbb profán témákban. Ezek egy része megjelent magyarul is, többek között a Bábeli beszélgetések című kötetben.
(forrás: wikipédia)
Részlet a Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyvből.
KINEK SZÓL EZ A KÖNYV?
A dolgok jelenlegi állásánál azt kell gondolnunk, sok diák van, aki kénytelen szakdolgozatot írni, hogy minél gyorsabban megszerezze a diplomát, vagyis megtegye azt az ugrást, amiért az egyetemre beiratkozott. Néhányan közülük akár negyvenévesek is lehetnek, ők tehát ahhoz várnak majd útmutatást tőlünk, hogyan kell egy hónap alatt úgy megírni a szakdolgozatot, hogy kapjanak valamilyen osztályzatot, és végre elhagyhassák az egyetemet. Ám határozottan kijelenthetjük, hogy ez a könyv nem nekik szól. Ha ilyen igényeik vannak, ha olyan paradox jogrendszer áldozatai, amely előírja, hogy súlyos anyagi gondjaik megoldásához le kell doktorálniuk, jobb, ha a következő két dolog közül választanak: 1. befektetnek egy ésszerű összeget, és mással íratják meg a szakdolgozatukat; 2. lemásolnak egy néhány évvel korábban, más egyetemen benyújtott szakdolgozatot. (Nem célszerű egy nyomtatásban már megjelent művet lemásolni, még akkor sem, ha idegen nyelven íródott, mert ha a tanár egy kicsit is tájékozott, tudhat a létezéséről; ám egy Cataniában készült szakdolgozat lemásolása Milánóban már kitűnő lehetőséget kínál a dolog megúszására. Természetesen meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a szakdolgozat bírálója nem tanított Cataniában, mielőtt Milánóba került. A szakdolgozat másolás tehát alapos kutatómunkát igényel.) …
Azért adtunk ilyen paradox tanácsot, hogy megerősítsük a tényt, miszerint ez a könyv nem kívánja megoldani a fennálló társadalmi szerkezet és jogrendszer súlyos problémáit. Azoknak íródott tehát, akiknek (bár nem milliomosok és nincs tíz évük, hogy miután körbeutazták a világot, megszerezzék a diplomát) ésszerű lehetőségük van arra, hogy a nap néhány óráját a tanulásnak szenteljék, és akiknek a szakdolgozat, amelyre a diploma megszerzése után is szükségük lehet, némi intellektuális élvezetet is okoz. …
(Pintér Judit fordítása)
Budai Éva
rovatvezető
Legfrissebb hozzászólások