Auguste Rodin: Csók
(1901-1904)
Az egész világon ezen a napon ünneplik A csók világnapját. Máig tisztázatlan, hogy ki kezdeményezte, ahogy az is, miért szeretünk csókolózni. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberek szeretik. Az ajkakban számtalan idegvégződés található, ezáltal nagyon érzékenyek az érintésre, valamint a hőmérsékletet érzékelő receptorok miatt a hidegre és a melegre is. Ezek a receptorok felelnek azért a varázslatos érzésért, ami csók közben eluralkodik rajtunk.
Csókolózás közben ingerületátvivő anyagok és boldogságért felelős hormonok termelődnek, mint például endorfin, szerotonin és adrenalin, ezáltal kerülünk mámoros állapotba. Ezek a pozitív stressz-hatások megemelik a pulzust és javul a szív teljesítménye is. Csókolózás közben az átlagos 20-ról 60-ra emelkedik a lélegzetvételek száma egy perc alatt. Ráadásul egy intenzív csókolózás közben 34 különböző arcizmot használunk, ez felér egy kimerítő edzéssel, amely megakadályozza a bőr öregedését. A csókolózás jótékony mellékhatása, hogy két perc alatt 15 kalóriát égethetünk el.
A LEGHÍRESEBB CSÓKOK
Rodin
A 13. században élt Francesca da Rimini és Paolo Malatesta szenvedélyes szerelme ihlette Francois Auguste Rodin A csók című, 1889-ben készült szobrát. Habár a szobor eredetileg részét képezte A pokol kapuja című szobor-együttesnek, Rodin nem érezte, hogy passzolna az alkotás a többihez, így eltávolította A csókot és különálló, egyedi szoborrá emelte, később pedig egy másik szerelmes párról mintázott szobrot tettek a helyére.
Gustave Klimt: A csók (Der Kuss)
1908
olaj és vászon, Österreichische Galerie, Wien
Klimt
A csók számos műalkotás tárgya, mégis kevés annyira emlékezetes van köztük, mint Gustav Klimt Csók című festménye. A művész arany-korszakában festette, amikor különösen sok aranyfestéket és valódi aranyat használt művei elkészítéséhez. Klimt nemcsak a művészvilágot rengette meg híres festményével, hanem hihetetlen népszerűségre tett szert, amit jól mutat, hogy ma is számos használati tárgy (füzetek, táskák, esernyők, stb.) hirdeti Klimt és a csók nagyszerűségét.
Csipkerózsika
A történetet a legtöbben a Grimm testvérek feldolgozásában ismerik pedig már 1697-ben lejegyezte Charles Perrault francia meseíró. A mese különféle változatai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek ugyan, de abban mindegyik megegyezik, hogy az elátkozott hercegnő életét a hős herceg csókja menti meg, aki felébreszti 100 éves álmából. Azóta is nők milliói várják a herceget fehér lovon és a világrengető csókját.
Oscar Wilde
A tragikus sorsú ír költő és író Oscar Wilde sírja sokáig a párizsi Pere Lachaise temető egyik legkülönlegesebbje volt. Az 1990-es renoválást követően terjedt el az a szokás, hogy a zarándokok jól látható csókot nyomtak a Jacob Epstein szobrász által készített síremlékre. A rúzsban található zsír- és vegyi anyagok azonban behatoltak a kőbe és bomlasztani kezdték, ezért Wilde családja és az ír kormány úgy határozott, hogy felújítják az emlékhelyet, s egyben egy üvegfallal el is választják a látogatóktól, így 2011 óta már csak a képek emlékeztetnek az egykori csókkal borított sírkőre.
Júdás
A kereszténység leghíresebb csókja nem a szerelem, hanem az árulás jelképe. A bibliai leírás szerint Kajafás főpap 30 ezüstöt fizetett Jézus tanítványnak, hogy egy csókkal árulja el mesterét. A történetet mindenki ismeri: Júdás elárulta Jézust, akit ezután elfogtak és keresztre feszítettek. Júdás megbánta tettét és öngyilkos lett.
5 érdekesség
– Egy átlagos 70 éves élet időtartama alatt az ember 110. 000 percet tölt csókolózással.
– A férfiak 63, a nők 97 százaléka csukott szemmel csókolózik.
– A leghosszabb csók rekordját egy bangkoki pár tartja, aki 46 óra 22 perc 9 másodpercen keresztül csókolózott.
– A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia.
– A csókolózás feltehetően tanult viselkedés, nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette.
Budai Éva
rovatvezető
(forrás: lifemagazin.hu)
Legfrissebb hozzászólások