1787-ben született Cormeilles-en-Parisis-ben.
1801-től egy orleans-i építészeti irodában szerzett szaktudást.
1803-ban Párizsba költözött.
1816-1822 között színházi díszletfestőként dolgozott.
1822-ben építette meg diorámáját, a fény színházát, amit 1839-ben tűz martaléka lett. A diorámában két, egyenként 22 méter széles és 14 méter magas festményt mutattak be, változó fényhatások segítségével érzékeltetve az időjárás változásait.
1827-ben találkozott Joseph Niépce-szel, aki szintén a fényképezőgép feltalálásán dolgozott. Csereküldeményekben tájékoztatták egymást eredményeikről – igaz, mindketten csak meglehetős óvatossággal adtak ki információt a másik számára.
1829-ben együttműködési szerződést kötött Niépce-szel.
Daguerre 1831-ben a jód, 1835-ben pedig a higany képfejlesztő hatására jön rá.
1833-ban Niepce Niepce meghalt.
1837-re Daguerre-nek egyedül sikerült kifejlesztenie az azóta róla elnevezett a dagerrotípiát.
1938-ban elkészítette a világ első embert ábrázoló fotográfiáját, a Boulevard du Temple-t.
1839-ben Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre találmányát Daguerre pártfogója, François Arago, a nagy tekintélyű fizikus és csillagász jelentette be a Francia Akadémián. Az eljáráshoz fűződő jogokat a francia állam megvásárolta és a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. A korszakalkotó találmányáért Daguerre és Niépce fia is életük végéig járadékot kaptak a francia kormánytól.
1841-ben visszavonult vidékre.
1844-ből származnak utolsó dagerrotípiái.
1851-ben 63 évesen Bry-sur-Marne-ban váratlanul hunyt el, valószínűleg infarktus következtében.
(források: mti, wikipedia, mek)
Legfrissebb hozzászólások