Kilencéves korában már nyilvánosság előtt zongorázott. Nagy feltűnést keltő első bécsi koncertjén az akkor 11 éves művészre még Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára (keringőre), amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta. 1827-ben egy időre a francia fővárosban telepedett le, ahol tehetségének köszönhetően a társasági élet ünnepelt hőse lett. Itt ismerkedett meg Chopinnel, akitől eltanulta a zongorajáték árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait sajátította el.
Liszt Ferenc 1856-ban
Wilhelm von Kaulbach festménye
Oroszországi hangversenykörútjai során megismerkedett az orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel. A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett, itt népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit, valamint tanította a kontinens minden sarkából érkező pályakezdő muzsikusokat és komponistákat. Élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. A budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.
Rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400 művet komponált (beleszámolva eredeti műveit, átiratait stb.).
Mintegy három hét alatt, 1839. december végén és 1840. január elején, Liszt Ferenc kilenc hangversenyt adott Pesten. Hatalmas lelkesedéssel fogadták, ünnepelték. A lelkesedés nemcsak a világhírű művésznek szólt, hanem a magyar hazafinak is. Tudták, hogy egy éve Bécsben a pesti árvíz károsultjainak javára hangversenyezett. Nem tudott ugyan magyarul, de magyarságát minden lehető módon hangsúlyozta. Koncertjeinek plakátjait és belépőjegyeit – Pesten elsőként! – kizárólag magyar nyelven nyomtatta, magyar ruhát csináltatott, abban lépett föl, hangversenyeit a Rákóczi-indulóval fejezte be.
(forrás: wikipédia)
Vörösmarty minden bizonnyal ott volt valamelyik hangversenyén, talán többön is. Nagyon valószínű, hogy részt vett a Nemzeti Színházban a teátrum javára adott január 4-i hangversenyen, s ennek hatására írta nagyszerű rapszódia-szerű ódáját, a Liszt Ferenchez címűt. A közismert vers mellett ismerjünk meg egy másik remekművet is.
BAKA ISTVÁN: LISZT FERENC ÉJSZAKÁJA A HAL TÉRI HÁZBAN
A gyertyaláng – rózsálló asszonyöl –
ellobban a sötétség összezáruló
combjai között. A levetett reverenda,
mint kidőlt tintatartó, éjszakával
szennyezi be a szobát. Némán fénylik
Isten díszkardja, a Tejút. Most kellene
meghallanom a szférák zenéjét, de a
mennybe, mint ősszel felázott talajba
a krumpli, belerohadtak a csillagok.
Csend van. Köröttem alszik Magyarország.
S horizontja, e csókra csücsörítő
száj, nagyokat cuppant álmában, és
nyálát csurgatja: Légy hálás, hogy a
miénk vagy, Franci! S én hálás vagyok.
Csak meg ne lásd, hogy a rapszódiák
aranysújtása megfakult molyette
díszmagyarodon, én szegény hazám.
Bemuzsikáltalak az Európa
Grand Hotelbe, s nem vettem észre, hogy
neked a konyhán terítettek. Most már
mindegy. Aludj hát, és csak álmodd
viszontcsókját az égnek. Én
föl nem riasztlak többé. Kulcsra zárva,
mint koporsó, a zongora. A gyertya
megunt kísértését kioltva, némán
nézek a fenn rozsdásodó Tejútra,
s a térre, hol a halaskofák standjain
pikkelyek csillagképei ragyognak –
halbűzös, fejtetőre állított
Mindenség, amelyben az angyalokból
keményítőt főznek vagy krumpliszeszt, és
a kokárda a lőlap közepe.
(Illusztráció: A kép Munkácsy Mihály festménye. A portrét már nagy betegen készítette Munkácsy, amit a hibás aláírásból: „Liszt Fererecnek Munkcsy Mihály” – is tudhatunk.)
A Magyar Televízió 1982-ben készült parádés szereposztású, 16 epizódból álló sorozata részletesen mutatja be minden idők egyik legnagyobb tehetségű zeneszerzőjének kivételes életét, az őt övező intrikák, ármányok, rajongói szeretetének és szerelme beteljesülésének szövevényét.
https://www.youtube.com/watch?v=lyb761Pl7yA
Magyar-német-olasz-francia-angol tévéfilmsorozat, 26 perc, 1982
Legfrissebb hozzászólások