A nemesi származású szécsénykovácsi Krúdy család sarja, Krúdy Gyula Nyíregyházán született 1878. október 21-én. Édesapja, Krúdy Gyula dzsentri, jómódú ügyvéd, kisnemesi gyökerekkel, anyja, Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje volt, és csupán a tizedik gyermekük születését követően, 1895-ben kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Amikor nagyapja megtudta, hogy a család szobalánya, az akkor 18 éves Csákányi Julis gyermeket vár fiától, haragjában elcsapta a szolgálólányt a háztól, aki pár hónapig dolgozott terhesen kőművesek mellett. Apja azonban szobát bérelt számára, és ezt látva a család is megenyhült, a szolgálólányt már fiuk párjaként visszafogadták. Krúdy szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően jól ismerte a szegénység és a gazdagság világát is, ami írói munkásságán lépten-nyomon felfedezhető. Anyjától, s talán még inkább nagyanyjától, Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémsága bizonyára Krúdy nagyapjától, a 48-as honvéd vitéztől és legendás nőcsábásztól ered. Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni, élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle, nem ügyvéd.
Szécsénykovácsi Krúdy Gyula
(Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró
A Krúdy család ősei Zólyomból származnak, a XVII. században nyertek címeres nemeslevelet. A család egyes ágai evangélikusok, mások, így Krúdy Gyula ősei is katolikusok. Utóbbiak Nógrád megyében, Szécsénykovácsi faluban voltak törzsökösek a XVIII. század közepétől. Az író is sokszor megfordult a faluban, nagy hatással volt rá a vadregényes nógrádi táj, s nagyapja, a 48-as honvéd százados, még inkább annak testvére, Krúdy Kálmán, a forradalom leverése után sokáig rebellisként a császári erőket zaklató, fosztogató zsivány élete. Krúdy sok elbeszélése és regénye a családi legendákból és valóban megesett történetekből táplálkozik.
Nagyanyja, Radics Mária szintén az író történeteinek egyik központi alakja, igazi párja volt Krúdy nagyapjának. Habár az öreg állandó kicsapongásai miatt 25 év házasság után az asszony elvált tőle, élete végéig bánta, hogy otthagyta a „gróf urat”. Titkon azt remélte, hogy élete nagy szerelme, akivel 1849-ben együtt táncolt 16 évesen a komáromi várfalon, miközben 15 ezer fős osztrák hadsereg ostromolta a várat, egyszer visszatér hozzá. Persze lehet, hogy a várfokon táncolós történet, amint sok más családjával kapcsolatos története, inkább csak Krúdy fantáziájának szüleménye volt.
Nagyanyja amolyan XIX. századi ezotériás ezermester volt, az álomfejtés, tenyérjóslás, gyógyítás és kuruzslás magasiskoláját űzte, amiben egyik legértőbb és legodaadóbb partnere az író volt, aki álmoskönyvében gyakorlatilag az ő álomfejtéseit adta közre.
Krúdy Gyula az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, az alsó gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), a felsőt ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon volt újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa volt számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
Krúdy Gyula óbudai otthona ablakában
2011 őszétől a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadja látogatóit az épületben (Korona tér 1.)
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt (eredetileg Arabella, írói nevén Satanella), dr. Spiegler Gyula Sámuel, balassagyarmati rabbi és Pollák Teréz lányát.
1900-ban született Gyula fia, 1902-ben Ilona, 1907-ben Mária lánya.
1919-ben elvált első feleségétől, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát, Rózsa Jakab és Kelemen Regina lányát. Megszületett kislánya, Zsuzsanna (1919–1992).
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban.
1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene. Anyagi helyzete romlott, műveit csak elvétve adták ki. 1925-ben irodalmi működésének 25. évfordulóját ünnepelték. Újra előfizetőket gyűjtött, ezúttal az Athenaeumnál készülő tízkötetes életmű-válogatására, nem sok eredménnyel, majd Hatvany Lajosnál vendégeskedett, Bécsben.
Márton Ferenc: Krúdy Gyula portréja
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. Szervi szívbaj, nehéz légzés, beteg gyomor, máj, tüdő. Le kellett szoknia a lucullusi lakomákról-ivászatokról is. Történelmi tanulmányokat gyűjtött a Három királyhoz. 1928–29-ben ötvenedik születésnapján Krúdy-estet tartottak a Magyar Rádióban, tízkötetes gyűjteményt adtak ki új kiadásban. Nyáron féloldali szélütést kapott, amiből aránylag gyorsan felgyógyult. A nagy gazdasági világválságra hivatkozva könyveit nem jelentették meg.
1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött, a Templom utca 15.-be.
1931-ben a magyarbarát Lord Rothermere sajtómágnás Kosztolányi Dezsőnek – aki akkoriban a magyar PEN-elnöke – Londonban 2000 fontot adott, hogy megjutalmazzák belőle az év legjobb magyar irodalmi műveinek szerzőit. Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula közt osztották meg a jutalmat.
„Kedves Gyulám,
én ezt a jutalmat, melyet Londonból hozok, bármily csekély is, fölfogásomhoz mérten arisztokratikus kitüntetésnek szántam, vagyis az igazi írói érték elismerésének. Sok küzdelmemben került, míg ezt elértem. De szándékomat csakis úgy tudom keresztülvinni, ha legalább egy szemernyit juttathatok a demokratikus, jótékonysági szempontoknak. Épp ezért arra kérlek, légy szíves hozzám pár sort intézni, akár Móricz a másik jelölt tette s önként ajánld fel e díj 10%-át érdemes, nagyon szegény írók támogatására. Ha ezt nem tennéd meg, félek, hogy képtelen lennék meghozatni azt a döntést, amelyhez – tudod – én ragaszkodom leginkább.
Igaz híved: Kosztolányi Dezső’’
1932. január 29.
A közel 1000 font nagy segítség volt, Krúdy ki tudta belőle fizetni adósságainak egy részét, sőt az óbudai Takarékpénztárban még számlát is nyitott. A pénz viszont hamar elfogyott. Még abban az évben, 1932-ben újra szegényes körülmények között élt, és ismét rászokott az italra. Ahogyan Szép Ernő novellájában elbeszéli, ekkoriban vívott kardpárbajt egy katonatiszttel, akit egy ügyes vágással örökre meg is nyomorított. (A százados ugyanis becsmérlő, antiszemita kijelentést tett a kisdolgát éjszaka, békésen, az utcán végző, kapatos íróra.)
1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot. Kilakoltatási végzést kapott, villanyát is kikapcsolták. Lakbérhátraléka 360 pengőre rúgott. Fizetni nem tudott, végrehajtók zaklatták.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Óbuda szívében, Krúdy Gyula utolsó lakhelyén található és látogatható a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.
(Forrás: wikipedia.hu, szöveggondozás Lenolaj.hu)
Kapcsolódó oldalak:
Legfrissebb hozzászólások