Gustav Klimt
(1862. július 14. – 1918. február 6.)
1862 július 14-én egy Bécs környéki faluban, Baumgartenben hétgyermekes családban – második gyermekként – született Gustav Klimt. Apja cseh származású aranyműves, anyja Anne Finster.
Klimt 14 éves volt, amikor szülei beíratták az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolába, ahol 1876 és 1883 között végezte tanulmányait. Az iskola a kontinens első modern polgári intézménye volt. Érdekesség, hogy Klimt öccse, Ernst szintén ebbe az iskolába járt.
Klimt első jelentős művészi kezdeményezése az 1879-ben egyik öccsével, Ernsttel és Franz Matsch-csal megalapított Künstlerkompagnie (Művészkompánia) csoport volt. A csoport főként épületek díszítésére szakosodott. 1879-ben részt vettek Ferenc József trónra lépésének harmincadik évfordulójából rendezett ünnepség dekorációjának elkészítésében. 1880-ban a karlsbadi fürdőház mennyezetének freskóit készítették el, és ezek a munkák már számottevő hírnevet szereztek számukra.
Klimt korai alkotásai, mint a Mese vagy az Idill már sokat ígérő tehetségét mutatják, azonban ezek a képek még követték az iskolai képzés által elvárt akadémiai stílust.
1892-ben meghalt apja és szeretett öccse, Ernst, ami Klimt festészetére is hatott. A tragédia utána a család teljes eltartása is reá hárult.
Klimt az 1890-es években ismerkedett meg Emilie Flögével és annak ellenére, hogy Klimt később más nőkkel is intim viszonyba került, élete végéig jóban maradtak.
Bár Klimt sohasem nősült meg, különböző kapcsolataiból legalább 14 gyermeke született, de csak hármat ismert el hivatalosan: kettő Marie Zimmermanntól és egy Maria Ucickytól (csehül Učicka) született.
A bécsi Secession művészegyesület tagjai
(1902)
Klimt művészetében 1896-tól átalakulás figyelhető meg, a nőalakok kibontott hajjal, kihívóan szerepelnek a korábbi szemérmes és allegorikus ábrázolásmódtól eltérően. Klimt önálló utakat keres, viszonya Franz Matsch-csal megváltozik.
1897-ben kilépett a Künsterhausból és néhány társával megalapította a „Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession” nevű egyesületet („osztrák szecessziós képzőművészek egyesülete”), amelynek 1899-ig a képviselője volt.
1898-ban az új mozgalom festői két kiállítást is rendeztek és ezzel azonnal a bécsi köztudat és közbeszéd középpontjába kerültek. A siker nyomán saját székházba költöztek, melyre a mozgalom jelszava kerül: „A kornak a maga művészetét, a művészetnek a maga szabadságát„. A mozgalom ismertette meg a bécsi közönséggel a francia impresszionizmust, és a belga modernek művészetét. Klimt a Secession mozgalom jelképes vezetőjévé vált. Azonban a konzervatív körök nem fogadták el az új, modern irányzatot és Klimt karrierjét innentől hangos botrányok is kísérték.
1894-ben a bécsi egyetem egy freskósorozatra adott megbízást a festőnek. A képeknek a filozófia, az orvostudomány és az igazságszolgáltatás allegorikus alakjait kellett ábrázolniuk, a megbízás szerint. Klimt több évig dolgozott a festményeken, ám amikor bemutatta az elkészült vázlatokat, az egyetem visszavonta a megrendelést és a már kifizetett előleg visszafizetésére kötelezte a festőt. Ezután Klimt visszavonult a Secession mozgalomból, Berlinbe utazott, ahol részt vett a Német Művészek Szövetsége által rendezett kiállításon. 15 képét mutatták be és elnyerte a „Villa Romana” díjat.
Gustav Klimt, Therese Flöge és Gertrude
1912, Ausztria)
1906-ban megalakult az Osztrák Képzőművész Szövetség, amelynek 1912-ben ő lett az elnöke.
1910-ben részt vett a Velencei biennálén, 1911-ben nyolc képével pedig a római Nemzetközi Művészeti Kiállításon, ahol az Élet és a halál című képével első díjat nyert. 1913-ban Münchenben, Budapesten és Mannheimben is volt kiállítása.
1915-ben meghalt Klimt anyja, színhasználata sötétebbé válik.
1917-ben a miniszter négyszer is elutasította kinevezését rendes tanárrá, ugyanakkor a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.
Gustav Klimt 1918. február 6-án hunyt el agyvérzésben. A hietzingi temetőben helyezték örök nyugalomra. Számos festménye befejezetlen maradt.
Klimt festményei komoly összegekért cserélnek gazdát. 2003. novemberében „Landhaus am Attersee” képe 29 128 000 dollárért kelt el. 2006-ban pedig – megdöntve Picasso rekordját – Klimt „Adele Bloch-Bauer I” képét 135 millió dollárért vette meg a Neue Galerie New York. A képek felértékelődése komoly peres ügyekhez is vezetett, ugyanis számos kép korábban ausztriai zsidó családok tulajdonában volt – nem egyszer ők voltak a megrendelők vagy mecénások -, amit a nácik lefoglaltak. Az elmúlt években több jogos örökös kapta vissza így festményét.
Érdekesség, hogy 2012-ben, születésének 150. évfordulójára Bécsben több kiállítással emlékeztek meg a művészről, ugyanilyen célból pedig július 14-én a Google cég egy speciális emléklogót, úgynevezett google doodle-t készített neki.
(forrás: wikipedia.hu)
Legfrissebb hozzászólások