1883. július 3-án született az Osztrák–Magyar Monarchia területén, a prágai óvárosban, Herman Kafka jómódú kereskedő és Julie Löwy legidősebb fiaként Franz Kafka, a 20. század egyik legnagyobb írója, az abszurditás és realitás kettős ábrázolásának mestere.
A prágai német gimnáziumba járt, a prágai egyetemen szerzett jogi doktorátust.
Franz Kafka életének és műveinek problémáit meghatározta az a tény, hogy német anyanyelvű zsidóként élt Prágában a Monarchia utolsó éveiben.
1907-től 1922-ig a Prágai Munkásbiztosító Intézetnél volt tisztviselő, utána betegsége miatt haláláig a Bécs melletti Kierlingben szanatóriumban élt.
Franz Kafka német nyelven írt, alkotásai híresek a pszichológiai és fizikai részletességről, a paradoxonok és abszurditások előfordulásáról, és a rémálmokba illően kínos helyzetek leírásairól. Legfontosabb művei az Amerika, A per és A kastély című regények, leghíresebb novellái közé tartoznak Az átváltozás, Az éhezőművész, A fegyencgyarmaton.
Kafka műveiben a szereplők gyakran találják szembe magukat összetett, nyomasztó szituációkkal, és hiába követnek el mindent, rideg, személytelen világukban kudarcra vannak ítélve. A kastély című regényben például K.-t hivatalnokok és szabályok sora gátolja meg abban, hogy bejusson a kastélyba.
Kaffka keverte a részletes, valóságszerű leírásokat a bizarr, szürreális eseményekkel. A furcsa jelenségeket gyakran személytelen, tényszerű hangon tolmácsolta, ami erősíti a történetekben lévő érzelmi konfliktus hatását. A traumatikus eseményeket hétköznapivá minősítette, és ez csak újabb láncszem a kegyetlen, logikátlan események sorában.
Visszatérő motívumok Kafka műveiben: abszurditás, átalakulás fizikai és szellemi értelemben, böjt és éhezés, bűntudat (gyakran bármilyen tényleges vagy logikusan elképzelhető ok nélkül), elidegenedés és elszigeteltség, értelmetlenség, formalitás (írói stílusban és a szereplők viselkedésében is), hiábavalóság, jelentéktelenség, labirintusok (a figyelemelterelő összetettség érzése), megérkezés hiánya (a szereplők gyakran indulnak útnak, de sosem érnek célba), művészi/konzumerista dinamika, kegyetlenség, kétség, sötét humor, szorongás, természet és technológia ellentéte, transzcendencia (nem feltétlenül spirituális értelemben, hanem mint menekülés a társadalom és a szellem korlátai közül), úr/szolga vagy domináns/alávetett dinamika, végtelenség.
Kafka írásai hatással voltak az argentin Jorge Luis Borgesre és a kolumbiai Gabriel García Márquezre, akiknek több műve tükrözi a „hétköznapi lehetetlen” stílust.
Franz Kafka szinte egész életében depressziós volt, a tuberkulózison kívül migrénes rohamok, álmatlanság és emésztési zavarok is gyötörték. Meg akart gyógyulni, ezért rengeteg természetes gyógymódot kipróbált, a vegetáriánus étkezéstől a pasztörizálatlan tej nagymértékű fogyasztásáig.
Franz Kafka negyven éves korában, 1924. június 3-án hunyt el, halálát feltehetőleg éhezés okozta, mert állapota miatt az evés rendkívüli fájdalommal járt számára. Testét visszavitték Prágába, és a prága-žižkovi zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra 1924. június 11-én.
Kapcsolódó oldalak:
Lenolaj.hu/Szuhay-Havas Marianna
(források: mek.hu, wikipedia.hu, rubicon.hu)
Legfrissebb hozzászólások