Sir Arthur Conan Doyle
(1900)
165 éve született Sir Arthur Conan Doyle a bűnügyi regény műfajának „atyja”, a 19. századi szórakoztató irodalom meghatározó alakja, aki többek között Sherlock Holmes és Challenger professzor figurájának megalkotásával tette halhatatlanná nevét. Doyle 1859. május 22-án angol-ír származású katolikus család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Szülei kilencévesen beíratták a stonyhursti jezsuita előkészítő iskolába, de mire elhagyta azt, elvetette hitét, szabadgondolkodóvá vált.
Orvostant tanult az edinburgh-i egyetemen, miközben Aston kisvárosban (ma Birmingham egyik kerülete) dolgozott. Egyetemi tanulmányait folytatva hajóorvosként szolgált a nyugat-afrikai partokra tartó úton, s végül Plymouthban kezdte meg praxisát. Orvosi praxisa nem volt igazán sikeres, így mialatt a betegeket várta, történetek írására is maradt ideje.
Doyle-t az irodalom már fiatalkorában is vonzotta, még húsz éves sem volt, amikor első irodalmi alkotása a Chambers’s Edinburgh Journal újságban megjelent. Miután praxisát átköltöztette Southsea-be kezdett el komolyabban foglalkozni az írással.
Doyle első jelentős alkotása A bíborvörös dolgozószoba (1887), melyben a detektív Sherlock Holmes – akit Doyle egyetemi tanáráról, Joseph Bellről mintázott – is ebben a műben tűnt fel először.
Doyle-t különösképpen érdekelte a spiritizmus, ezért jelentkezett a szabadkőművességbe. A Phoenix nevű páholyba vették fel, és itt ismerkedett meg, illetve barátkozott össze dr. James Watsonnal, akinek a nevét aztán halhatatlanná tette műveiben.
1890-ben Doyle szemészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, majd egy évvel később Londonba költözött, és mint szemész kezdett praktizálni. Önéletrajzában írta, hogy egy páciens sem lépett be ajtón. Ettől még több ideje maradt az írásra.
1891-ben édesanyjának ezt írta: „Erősen gondolkozom Holmes meggyilkolásán… azt hiszem sorsára hagyom. Nem hagy fontosabb dolgokon elmélkedni.” Hamarosan így is tett – hogy a „fontosabb” dolgokra (történelmi regényeire) koncentrálhasson –, az akkor már komoly rajongói táborral rendelkező kitalált személyt, Sherlock Holmest legfőbb ellenségével, Moriarty professzorral együtt elveszejtette. Írása hatalmas felháborodást váltott ki. A tömeges panaszoknak köszönhetően Doyle egy frappáns megoldással visszahozta hősét A lakatlan ház című novellában: valójában csak Moriarty zuhant le, de mivel csapata óhatatlanul megbosszulta volna ezt Holmeson, úgy döntött, inkább hagyja, hogy halottnak higgyék.
Sir Arthur Conan Doyle-t 1902-ben ütötte lovaggá VII. Edward király, A dél-afrikai háború: oka és lefolyása című röpiratáért, amiben a búrok ellen harcoló angolokat védte, és amivel sikeresen igazolta Nagy-Britannia jogos jelenlétét a búr háborúban. Művét több nyelvre is lefordították, és az egész világon elismerték.
Feleségének 1906-os, valamint fia (Kingsley), testvére, két sógora és két unokaöccse első világháború-beli halála miatt Doyle depresszióba esett. Vigaszt a spiritualizmusban, és a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában talált. Olyannyira érdekelni kezdte a téma, hogy The Land of Mist (A köd földje) címmel írt regényt Challenger professzorról.
Sir Arthur Conan Doyle családja körében
(1923)
Életének ezen szakaszából alighanem a The Coming of the Fairies (1921, A tündérek érkezése) rendelkezik a legfurcsább szemlélettel: Tökéletesen meg volt győződve arról, hogy a cottingley-i tündéreket mutató fényképek – amiket könyvében felidéz – valódiak, és a természetről, valamint tündérekről és szellemekről szóló elméletekkel állt elő.
Ezen irányú munkája volt az egyik indok arra, hogy a Szovjetunióban a Sherlock Holmes kalandjai című novelláskötetét okkultizmus miatt először nem engedték megjelenni.
Doyle az amerikai szabadulóművésszel, Harry Houdinivel, a magyar származású híres amerikai illuzionistával és bűvésszel is barátkozott, aki kitűnő ellenfél volt a spiritualista mozgalomban. Bár Houdini azt bizonygatta, hogy a spiritualisták trükköket alkalmaznak (és következetesen csalónak állította őket), Doyle azt hitte, barátja maga is természetfeletti erővel rendelkezik, amely nézetét a The Edge of the Unknownban (Az ismeretlen pereme) ki is fejtette. Houdini képtelen volt meggyőzni Doyle-t arról, hogy az ő mutatványai valójában egyszerű trükkök, ami barátságuk keserű, nyilvános megszakadásához vezetett.
Sir Arthur Conan Doyle
(1925)
Richard Milner amerikai tudománytörténész szerint elképzelhető, hogy Doyle műve volt a piltdowni ember néven hírhedtté vált 1912-es átverés, egy hamisított ősemberlelet, ami negyven évig járatta a bolondját a tudományos világgal. Milner azt állítja, Doyle-nak volt erre motivációja, mégpedig bosszút állni a tudományon, amiért leszólta egyik kedvenc médiumát. Ezen kívül Az elveszett világ is tartalmaz néhány rejtett utalást, miszerint érdekelt volt a hoaxban.
Samuel Rosenberg 1974-es könyve, a Naked is the Best Disguise (A meztelenség a legjobb álruha) megpróbálja megmagyarázni, hogyan hagyott Doyle apró utalásokat írásaiban, amikből gondolkodásmódjának rejtett, elfojtott tulajdonságaira jöhetünk rá.
1930-ban, életének 71. évében halt meg, szívrohamban. A New Forestben található minsteadi temetőben temették el, az angliai Hampshire-ben.
Sherlock Holmes összesen 56 novellában és négy regényben szerepel.
Érdekesség, hogy amíg Doyle Angliában élt, személyi sofőrje az ismert párizsi rabló, Jules Bonnot volt.
Kapcsolódó oldal:
Budai Éva
rovatvezető
(forrás: wikipedia)
Legfrissebb hozzászólások