PÜNKÖSD

Mit ünneplünk Pünkösdkor?

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész ‘ötvenedik’ szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.

A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

Ezután különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Ekkor sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel 2:14)

Pünkösdkor nemcsak az egyház születését és a szentlélek kiáramlását, hanem az önzetlenséget és a nyitottságot is ünnepeljük. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

A hagyomány szerint legények zöld ágakkal feldíszített ladikokkal a Sugovica partján sétálgató lányokat hívták csónakázni.
(MTI Fotó: Ujvári Sándor)

Pünkösdi népszokások

Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek.

A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.

A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdi királyválasztás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig „uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdölés

„Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

A pünkösdi királyné-járáshoz kapcsolódó népi játékokat elevenítenek fel a Nyírség és a Margaréta táncegyüttesesek Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluban.
(MTI Fotó: Balázs Attila)

Zöldág-járás, zöldág-hordás

A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenység-varázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Hiedelmek

Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz.

A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.

A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.

Van, ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások

Pünkösdkor a parasztcsaládoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben felállított oltárhoz érkező zarándokok Csíksomlyón 2016. május 14-én.
Középen a labarum, a csíksomlyói búcsú legfőbb jelvénye.
(MTI Fotó: Veres Nándor)

A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, ami a magyarság nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni.

A történet szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem megpróbálta a katolikus székelyeket unitárius hitre téríteni, pünkösd szombatján hatalmas csatát vívtak a Hargita Tolvaj-hágójánál, amelyet a székelyek megnyertek. Úgy tartották, hogy a csíksomlyói szűzanya segítette őket abban, hogy megtarthassák hitüket, ezért megfogadták, hogy minden évben hálát adnak neki. Csíksomlyó a rendszerváltás után lett a világ magyarságának egyik találkozóhelye.

A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A felvonulás ezután az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.

A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt.

A 30 kilogramm súlyú tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba, ami nem kis teljesítmény.

Zarándokok a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a csíksomlyói búcsú szentmiséjének helyszínén 2016. május 14-én.
(MTI Fotó: Mohai Balázs)

Amikor a labarum a Kissomlyó hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise.

A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat fognak a kezükben, amit Mária-szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, emléktárgyat, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb.

Az irgalmasság szentévében tartott idei csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Üdvözlégy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya!”

Idén az ünnepi szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatta be, a szentbeszédet pedig Csintalan László csíkdelnei-csíkpálfalvi plébános mondta.

Csíksomlyón idén már 449. éve gyülekeztek pünkösd szombatján a zarándokok, 2016-ban több, mint fél millió hívő volt jelen a világ minden tájáról a csíksomlyói búcsún.

REVICZKY GYULA: PÜNKÖSD

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.
Hogy először tűnt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába’ támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed’
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe’, homályba’:
Világító sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Budai Éva
rovatvezető
(forrás: (forrás: unnep.mentha.hu)