1935. április 3-án született MELOCCO MIKLÓS a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész

Szent István megkoronázása
(2001 – Esztergom)
hatalmas, süttői márványból készült tizenkét méter magas szobor

Isten éltesse!

Melocco Miklós polgári családban és környezetben, Rómában született. Neveltetése során elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét.

Kisgyermekként családjával egy ideig Berlinben éltek, majd hazatértek Magyarországra. A budapesti, Stefánia úti lakásuk szomszédságában lakott Ligeti Miklós szobrász, aki nagy hatással volt rá.

Apját, Melocco Jánost, katolikus újságírót, az Új Ember című folyóirat segédszerkesztőjét az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték. 1951. február 22-én végezték ki. Így az addigi békés családi háttér szétzilálódott.

Anyagi gondokkal küszködve járt gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó és segédmunkás is. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal származása miatt elutasították. Csak 1955-ben vették fel, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak, majd Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél végzett.

Dolgozott a Fiatal Művészek Stúdiójában is (a padon ülő Adyt készítette itt). A kecskeméti művésztelepen is élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műteremben dolgozott.

1975-ben Munkácsy-díjat kapott, 1982-ben érdemes művész lett, 1988-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014-ben lett a nemzet művésze. 1990 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, az 1992-ben életre hívott Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja.

1981-től Zsámbékon telepedett le, azóta is ott él és alkot.

BUDAI ÉVA
rovatvezető