MÁRCIUS 20. – A BOLDOGSÁG VILÁGNAPJA

„A boldogság keresése az emberi lét alapvető célja.”

A boldogság a megelégedettségtől az intenzív örömérzetig terjedő pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot. A boldogságnak, akár a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, filozófiai és természetesen vallási magyarázata, illetve megközelítése van. Ezek megkísérlik meghatározni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2012. június 28-én nevezte ki március 20-át a boldogság nemzetközi világnapjává.
A boldogság nemzetközi napjának ötlete a himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Itt vezették be először a bruttó nemzeti boldogság fogalmát. Sokak szerint a lakosság jólétének mérésére sokkal többet elárul egy ország állapotáról, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.

Kilenc tényező alapján számolják ki a nemzeti bruttó boldogságot:

1. az ország mentálhigiéniás állapota,
2. az oktatás,
3. az időgazdálkodás,
4. az ökológiai folyamatok,
5. a kulturális folyamatok,
6. a közösségi élet,
7. az egészségügy,
8. az általános életszínvonal,
9. a kormányzat.

Érdekességek:

Az endorfin (boldogsághormon) erősíti az immunrendszert.
A szeretet gyakran a boldogsághoz vezet és a boldogság a szeretethez.
A buddhisták szerint a végső boldogságot csak úgy érheti el az ember, ha túljut a a sóvárgás minden formáján.

A Lenolaj.hu 12 boldogságtippje