Teljes nevén Révai Mátyás Miklós János a magyar történeti nyelvészet megalapítója Révai Miklós felvidéki származású csizmadia és Palásthy Anna fiaként született a bánsági Nagyszentmiklóson a rend jegyzőkönyve szerint 1750-ben, de később ő egy Horvát Istvánhoz írt jegyzetében születési évét 1749-re tette.
Csanádon kezdett tanulni, a gimnáziumot pedig Szegeden, a kegyesrendiek (piaristák) iskolájában végezte, a rendbe 1769. október 14-én Kecskeméten lépett be, a keresztségben kapott Mátyás neve mellé ekkor vette fel a Miklós nevet. 1771-ben elemi iskolai tanító volt Tatán, 1772-ben Veszprémben a II. grammatikai osztály tanára. 1773–74-ben Nagykárolyban bölcseletet tanult, 1775-ben ugyanott a grammatikai osztályokban tanított. 1776-ban Nyitrán tanult teológiát.
1777-ben Károlyi Antal gróf támogatásával Bécsbe ment, ahol rajzot és műépítészetet tanult. 1778. június 14-én Nagyváradon pappá szentelte gróf Kornis Ferenc püspök. 1778–1780 között Nagyváradon a nemzeti iskolákban rajztanár, 1780-ban ugyanott a királyi akadémián a bölcselet rendkívüli tanára volt, de erről az állásáról 1781 márciusában lemondott.
Nagykárolyból Pozsonyba, majd Bécsbe és Grazba vándorolt. 1781-ben Pálffy János gróf családjánál volt nevelő. 1782–83-ban ideiglenes nevelő volt Viczay grófnál Pálffy János Loóson és Hédervárott, majd Grazban Batthyányi Fülöp grófnál. 1783. december közepétől 1784. május elsejéig a Magyar Hírmondót szerkesztette Pozsonyban.
Miután II. József német nyelvi rendelete május 6-án jelent meg, így ennek a Magyar Hírmondóban való lojális közlése Révait nem terhelte. Ugyanekkor készített egy tervet a magyar tudós társaság létrehozásáról, amit azonban eredménytelenül nyújtott be a császárnak. Ezután Győrbe költözött, ahol Bíró Farkasnál volt nevelő 1786 végéig. 1787 és 1793 között rajztanár volt Győrött. Itt új pártfogót talált Fengler József osztrák kegyesrendiből lett püspökben, aki Révait megszerette, segítette és a pápa engedélyével 1794-ben felvette a győri egyházmegyébe. (Ebben az esztendőben vette fel a Miklós mellé a János nevet.) Az 1790. évi országgyűlés alatt buzdító előszóval kiadta Bessenyei György művét: „Egy magyar tudós társaság iránt való Jámbor Szándék” (Bécs, 1790.) A győri püspök segítségével Budára ment, ahol művét az országos rendek közt osztogatta, és egyengette a társaság útját a helytartótanácsnál, amely az ügyet november 10-én az országgyűlésnek adta át. Révai ezenfelül a II. József császárhoz benyújtott tervét kibővítve, hivatalos tárgyaltatás végett latinul adta ki, és ezt november 18-án a fiatal József nádornak és a főrendűeknek nyújtotta be. Elkészítette az ajánlott tagok névsorát is.
1790-ben Amalthaea címmel folyóiratot akart kiadni, terve azonban nem sikerült. 1796-ban Bécsbe ment, ahol az esztergomi gimnázium költői osztályának tanárává nevezték ki. Azonban erről a tisztségéről is lemondott 1799-ben, és Komáromba költözött. Itt megromlott egészsége miatt 1800 júniusa végén nyugdíjazását kérte, 300 forint évi nyugdíjat ítéltek meg neki. A nyarat Füreden és Rátóton pártfogójánál, Paintner prépostnál töltötte. Ezután Sopronban kosztosokat tartva tengődött, majd ismét Bécsbe ment, ahol a könyvtárak és jótevőinek házai nyitva álltak előtte. Hivatalt nem vállalt, csak Grassalkovich herceg unokáját, Forgách gróf leányát oktatta a magyar nyelvre. (Gróf Széchenyi Istvánt is oktatta rajzra.)
1801 decemberében meghalt Vályi András, a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára, akinek magyar nyelvtana véleményezésére Révait a helytartótanács már ezelőtt felkérte. Vályi halála után Révai ugyan nem pályázta meg, mégis kinevezték a megürült tanszékre, amelyet 1802. augusztus 16-án foglalt el. Ezzel régi vágya teljesült, és minden igyekezetét arra fordította, hogy a közvárakozásnak megfeleljen. 1803-ban Antiquitates címmel latin nyelven kiadta már korábban elkészített művét a Halotti beszédről. A legfontosabb, és nyelvtudományunkban új korszakot alkotó munkája azonban az Elaboratior grammatica Hungarica… (1803–06). Révai nyelvtudományi rendszerét már akkor is a tekintélyesebb magyar írók a legalaposabbnak ismerték el. Vetélytársa, Verseghy Ferenc ennek ellenére keresztülvitte, hogy az iskolákban az ő (nyelvszokáson és nem nyelvtörténeten alapuló) rendszerét vezették be. A kettő közti ellentét a legélesebb az ikes igék kérdésében volt. A Magyar Tudományos Akadémia mindjárt megalakulásakor Révai rendszerét fogadta el.
1805-ben befejezett Magyar deákság című munkájában a magyarokat és hunokat azonos eredetűnek határozta meg, de a magyar nyelvet rokonította a zsidó, káldeus, szír és arab, továbbá a török és perzsa nyelvekkel is. A legközelebbi nyelvrokonokként azonban felsorolta az összes akkor ismert finnugor nyelvet (lapp, finn, észt, szirán, permi, vogul, vót, cseremisz, mordva, osztják).
Nyelvismerete: magyar, német, francia, olasz, latin, görög és héber.
Érdekességek:
- Jobbágycsaládba született, felnőtt éveiben hiába kutatott állítólagos nemessége után.
- Sokszor nyomorgott életében.
- Azért járhatott iskolába, mert a tehetséges fiú teljes ellátásáról a piaristák gondoskodtak.
- Ő rendezte sajtó alá Faludi Ferenc költeményeit.
- 37 éves korában jelent meg magyar verseinek második gyűjteménye.
- Nyomorban tengetett utolsó évei és hosszas betegség után megváltás volt számára a halál, ami 1807. április elsején Pesten érte.
- Hazai Tudósítások egyik áprilisi híre szerint: «Ezen hónapnak első napján délután két óra tájban holt meg tisztelendő Révai Miklós úr, a magyar nyelvnek és literaturának a pesti főoskolában királyi tanítója. Hideg tetemei tegnap az egész tanulóifjúságtól és tanitó uraktól, valamint a nemes vármegye főtisztjeitől és más uraságoktól kísértetve eltemettettek».)”
- 1831-ben megkezdi működését a Magyar Tudós Társaság, az akadémiai tagok Révai Miklós nyelvtudományi tanításait fogadják el alapul a magyar nyelv és nemzeti tudomány felvirágoztatását célzó munkásságukban.
- Az 1864-ben elkészült Magyar Tudományos Akadémia palotájának homlokzatára Révai Miklós szobrát helyezték, ami Izsó Miklós alkotása. (A Duna-parti homlokzat második emeleti két sarkán Newton és Rafael szobra áll, a Ferenc József téri homlokzaton Galileié és Révaié, az Akadémia-utcai homlokzaton Descartesé és Leibnitzé, ezek a szobrok berlini szobrászok művei.)
- A Révai tortát róla nevezték el.
RÉVAI TORTA
Hozzávalók: Cukor 14 dkg, tojás 5 db, dió 14 dkg, csokoládé 7 dkg
Elkészítése: Tizennégy dkg cukrot 1 egész tojással és 4 tojássárgájával habosra keverünk, teszünk bele 14 dkg darált diót, a 4 tojás kemény habját, és 7 dkg reszelt csokoládét. Kisütjük, és mogyorókrémmel megtöltjük.
(Források: Magyar Irodalomtörténet, wikipedia.hu, szöveggondozás: Lenolaj.hu)
Legfrissebb hozzászólások