„Ahhoz, hogy a fény oly fényesen ragyoghasson, ott kell lennie a sötétségnek is.”
Sir Francis Bacon
(London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi
Londonban született előkelő családba. Apja, Sir Nicholas Bacon, I. Erzsébet főpecsétőre, anyai nagyapja mint nyelvész és teológus VI. Edward nevelője volt. Anyja Ann Cooke Bacon volt. Alapos nevelésben részesült, tizenkét éves korában már Cambridgeben tanult a Trinity College-ban. 1577-től a párizsi angol követ mellett dolgozott, de apja halála után, 1579-ben kénytelen volt visszatérni, és csak rokonai anyagi támogatásával tudta elvégezni a jogi tanulmányait.
1584-ben elfoglalta parlamenti képviselői székét. Nagy hatású beszédeivel felhívta magára a közvélemény figyelmét. Később Essex grófja – I. Erzsébet kegyence – vette pártfogásába, akit azonban – karrierje érdekében – bevádolt. Essex elítélésével elnyerte a királynő szimpátiáját, igazi karrierje azonban csak I. Jakab trónra kerülésével (1603) vette kezdetét: 1603-ban lovaggá ütötték, főügyész, főpecsétőr, lordkancellár lett, majd 1618-ban a grófi címet is megkapta (Verulami Bacon). Mindeközben – 1606-ban megházasodott.
Végül Bacont is elérte sorsa: egy parlamenti vizsgálóbizottság bebizonyította, hogy 28 esetben vesztegették meg. Néhány napra a Tower foglya lett, de az uralkodó megkegyelmezett neki, s a bírság elengedésén túl még nyugdíjat is folyósítottak a számára. Miután kiszorult a politikai életből, tudományos kutatásba kezdett. Kísérletező szenvedélye okozta a halálát is: azt akarta bizonyítani, hogy egy hóval tömött tyúk húsa tovább eláll, megfázott, tüdőgyulladást kapott, és egy hét múlva meghalt.
Legfrissebb hozzászólások