1925. december 1-jén délután 5-kor, a Rákóczi út 22-ben ünnepélyes keretek között megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása. Még ezen a napon este 8 órakor indult meg a folyamatos rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel, majd hangversennyel. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül szólt a hallgatókhoz a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból magyar, angol és francia nyelven.
“A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”
A hazai rádióműsor-sugárzás előzménye, a vezetékes telefonhálózatra épülő telefonhírmondó, a Beszélő Újság, Puskás Tivadar találmánya 1893-tól működött. A Magyar Rádió első, kísérleti műsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval. A rádió első elnöke Kozma Miklós – egyben a Magyar Távirati Iroda elnöke – volt.
Az egész ország területén hallható adás sugárzásához szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése, helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, és a 20 kW-os adót 1928 áprilisában helyezték üzembe. 1928 októberében Budapesten felavatták a Magyar Rádió székházát az akkori Főherceg Sándor (1931-től Sándor, 1940 óta Bródy Sándor) utcában. A rádió-előfizetők száma viharos gyorsasággal nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret, ezért újabb fejlesztés vált szükségessé.
1933 végén adták át a 120 kW-os lakihegyi nagyadót, amely akkor Európa egyik legmagasabb építménye volt a maga 305 méterével. Ez sugározta a Budapest I-et, a régi pedig az újonnan megindított második adást, a Budapest II-t. A vidéki átjátszóállomások is kiépültek, 1932-ben a magyaróvári, miskolci és nyíregyházi, 1933-ban a pécsi reléállomást adták át, amivel országos szinten is megvalósult a műsorszórás.
1939 őszén beindították az olcsó néprádió-akciót, amely az egész ország területén biztosította a Budapest I. és Budapest II. vételét, így a negyvenes évek elejére megugrott az előfizetők száma, amely 1941-ben már elérte a 600 ezret.
A második világháború eseményei a Rádiót sem kímélték: 1944 novemberében megsemmisült a miskolci és a nyíregyházi adó, november 30-án a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a lakihegyi adót. Ezt követően Mosonmagyaróvárról sugároztak műsort.
1945 januárjában a szovjet parancsnokság engedélyével megkezdődött a magyar rádiózás újjászervezése. A Budapesti Nemzeti Bizottság Ortutay Gyulát bízta meg a feladattal. Január végén megindult a romeltakarítás az ostrom alatt tönkrement stúdiókban és Lakihegyen. Márciusban már zenekar próbált a kettes stúdióban, áprilisban lemezre vették az új szünetjel zenéjét, a “Te vagy a legény, Tyukodi pajtás” kezdetű kuruc ének dallamát. Ekkor már sikerült üzembe helyezni azt a 0,5 kW-os Telefunken adót, amely még 1925-ben működött Csepelen. 1945. május 1-jén ezen az adón és hét utcai hangszórón ismét megszólalt a rádió. Az első gazdasági és háztartási előadások változatos és praktikus témákkal foglalkoztak: hogyan készíthető tökből húsleves, hogyan lehet két rongyos lepedőből vagy három használt ingből egy újat varrni, megmaradt gyertyacsonkból új gyertyát önteni.
1945. június 1-jén a világháború utáni újjászervezés során a szervezetet a Magyar Távirati Irodával együtt integrálták a Magyar Központi Híradó Rt.-be, amelyet 1949. augusztus 19-én államosítottak. 1949. február 1-jén a “Budapest I” felvette a Kossuth, a “Budapest II” a Petőfi nevet. 1950 márciusában az MTI-től különválasztva létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH).
1953-ban megalakult a Magyar Televízió Vállalat, és 1957 augusztusától a két intézmény Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) néven működött tovább egészen 1974 októberéig, amikor különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV).
1996. augusztus 1-jén a médiatörvény értelmében megalakult a Magyar Rádió Rt., amelynek neve 2006-ban módosult Magyar Rádió Zrt.-re. A 2010-ben elfogadott médiatörvény alapján 2011. január 1-től A Duna TV Zrt., a Magyar Rádió Zrt., az MTI Zrt. és a Magyar Televízió munkavállalói állománya jelentős részének munkáltatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap lett. 2015 július 1-jével a Magyar Rádió Zrt a Duna Média Zrt része lett.
(forrás: mtva)
Legfrissebb hozzászólások