Életének utolsó évtizedeiben kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében.
Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) (Budapest, 1870. november 23. – Budapest, 1959. december 18.) író, művelődéstörténész
1959
KÉPSZÁM: 117511
ADOMÁNYOZÓ: Aradi Péter
SZERZŐ: Szenczi Mária
Érdekességek:
- 1909-ben Ferenc József nemesi jogot adományozott számára.
- A Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karán doktorált, majd a bírói kar tagja lett.
- 1913-tól büntetőjogászként fiatalkorú elkövetőket záratott börtönbe, emellett egész életében a művelődéstörténet furcsaságait és érdekességeit kutatta.
- Állandó tagja volt a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia Tudományos Színháznak (1899–1916), ahol rendszeresen tartott érdekes ismeretterjesztő előadásokat.
- Divat címmel 3 felvonásos társadalmi vígjátékot írt (1909), amit a Nemzeti Színházban négy alkalommal adtak elő.
- Erkölcstelennek ítélte a kultúrpolitika Októberi rózsa (1921) című regényét.
- 1921–1934 között ügyvédként tevékenykedett.
- 30 évvel volt fiatalabb nála felesége, Zipernovszky Mária Franciska hegedűművész és zenepedagógus, 1927. július 23-án Budapesten, a IV. kerületben kötöttek házasságot.
- Hatvanévesen kezdett új életet és vált a kultúrtörténet zarándokává.
- 1930-ban egy, a majdnem az egész emberiséget elpusztító világjárványról, illetve az az elől hibernációba menekülők, majd felébredők történetéről írt finom iróniával tudományos-fantasztikus kalandregényt Az ércmadár címmel (Franklin, Budapest, 1930, újra kiadva: Főnix Fantasztikus Könyvek sorozat, Debrecen, 1989., Fapados Könyvkiadó, 2010.)
- 1934. évi könyvnapon jelent meg Magyar kuriózumok címmel kötete.
- A háború alatt a Ráth György utca 26. szám alatti villája súlyosan megrongálódott, így feleségével a Wesselényi utca 4-be költöztek.
- Hasznos mulatságok című ismeretterjesztő sorozatot szerkesztett 1957–1959 között Tiszay Andorral és Agárdi Ferenccel.
- Idős korára fél szemére megvakult, mégis élete utolsó percéig dolgozott.
- Összegyűjtött művelődéstörténeti írásai halála után hétkötetes sorozatban jelentek meg 1962–1967 között.
- A regényírás mellett a Jogtudományi Közlöny munkatársa volt, valamint segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában is.
Családtagjai:
Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos
Édesanyja: Végh Gizella, a Végh-család leszármazottja, férfiágon kihalt nemesi jogát Ferenc József 1909-ben adományozta Ráth-Végh Istvánnak.
Felesége: Zipernovszky Mária Franciska hegedűművész és zenepedagógus
Nagybátyjai: Ráth Mór könyvkereskedő és kiadó, 1848-as honvéd, az 1860-as évek egyik szellemi központjának kialakítója és
Ráth György híres műgyűjtő, akinek gyűjteményét ma egykori lakóházában állították ki (Ráth György-villa)
Legfrissebb hozzászólások