A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat helyi idő szerint vasárnap Los Angelesben. Nemes Jeles László rendező holokausztdrámája az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, harmincnégy évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve diadalmaskodott. A győztesek egyebek mellett az előítéletek, a nemi diszkrimináció, a szexuális erőszak és a környezet pusztítása ellen emelték fel a szavukat a színpadon és a kulisszák mögött egyaránt.
A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet.
„Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film” – fogalmazott.
Sipos Gábor, a Saul fia egyik producere arról beszélt, hogy hatalmas örömmel fogadták az alkotók az Oscar-díjat. „Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték”.
Rajna Gábor, a film másik producere úgy fogalmazott: „Valóban egy álomban vagyunk, amiből még nem ébredtünk fel, talán majd holnap reggel. Nagy kő esett le a szívünkről, nagyon boldogok vagyunk”.
Koltai Lajos, az Oscar-díjas Mephisto című film operatőre szerint a kép és a hang együtt olyan állandó közelséget teremt a Saul fiában, amelytől nem lehet szabadulni. Mint fogalmazott, a holokauszt eddig érintetlen területével, a Sonderkommando világával megismertető Saul fia operatőri munkájának titka, hogy nagyon közelről, kézi kamerával készültek a felvételek. Kiemelte a film hangmérnöki munkáját is, amelynek köszönhetően rendkívül közel kerülnek a nézőhöz a szenvedés elviselhetetlen hangjai.
Szűcs Edit, a film jelmeztervezője arról beszélt, hogy az egyedi képi szerkesztési mód, a rengeteg közeli felvétel rendhagyó kihívás elé állította.
Bárdos Judit filmesztéta azt emelte ki, hogy a magyar filmgyártásra és a magyar filmművészetre is felhívja a figyelmet a Saul fia sikere. Mint mondta, nagyon sokat jelent az, hogy magyar alkotást az idegen nyelvű filmek között elismer az amerikai filmakadémia. Bizalmát fejezte ki az iránt, hogy ez pozitívan hat majd a magyar filmek finanszírozására is, hogy további hasonlóan sikeres alkotások készülhessenek.
A Saul fia, amelyet hollywoodi szakírók a legfontosabb holokausztfilmek közé soroltak, több tucatnyi díjat, köztük a Golden Globe-ot is elnyerte az idei díjszezonban, az alkotás a Laokoon Filmgroup gyártásában készült.
A Saul fia a Mustang című francia, A kígyó ölelése című kolumbiai, az Egy háború című dán és A sivatagon át című jordániai filmmel volt versenyben.
A legjobb filmnek járó Oscart a Spotlight – Egy nyomozás részletei kapta, a legtöbb díjat, hatot a Mad Max – A harag útja című sci-fi gyűjtötte be, George Miller filmje azonban csak a kevésbé fontos kategóriákban – jelmez, látványterv, smink és frizura, hangvágás, hangkeverés, vizuális effektusok – nyert.
Három díjat nyert A visszatérő című túlélődráma: Alejandro González Inárritu lett a legjobb rendező, Leonardo DiCaprio a legjobb férfi főszereplő, Emmanuel Lubezki pedig a legjobb operatőr. A legjobb női főszereplő díját Brie Larsson amerikai színésznő kapta A szoba című drámában nyújtott megrázó alakításáért. A legjobb női mellékszereplő a svéd Alicia Vikander (A dán lány), a legjobb férfi mellékszereplő pedig az elsősorban színpadi szerepeiről ismert Mark Rylance brit színész (Kémek hídja) lett.
A legjobb dokumentumfilm díját az Amy Winehouse énekesnőről szóló, Amy című alkotásnak ítélték oda, míg a rövid dokumentumfilm kategóriában az A Girl in the River: The Price of Forgiveness (Lány a folyóban – A megbocsátás ára) című alkotás nyert. A legjobb rövidfilm Oscarját a Stutterer (Dadogós) című produkció, Benjamin Cleary és Serena Armitage alkotása kapta. A legjobb egész estés animációs film a Pixar stúdió kasszasikere, az Agymanók, a legjobb rövid animáció pedig a chilei Bear Story lett.
Meghatottan vette át a díjat Ennio Morricone az Aljas nyolcas című filmhez szerzett zenéjéért. A 87 éves olasz komponistát korábban ötször jelölték, de eddig nem nyert a legjobb filmzene kategóriában. 2007-ben életműdíjjal tüntették ki.
A legjobb filmdal Oscar-díját a Spectre – A Fantom visszatér főcímzenéje, a Writing’s On the Wall nyerte el, amelynek dalszövegét és zenéjét Jimmy Naples és Sam Smith jegyezte.
LENOLAJ/MTI
Legfrissebb hozzászólások