Kovacsics Zsuzsanna: Vendégek

Jyll — Fri, 04 Aug 2017 09:06:12 +0000

Tegnap este vendégeink voltak: a Béla bácsi és a Magdi néni Ungvárról. Az már nem Magyarország, ők mégis úgy beszélnek magyarul, mint mi.
Hoztak nekünk ajándékba tranzisztoros rádiót, ami nagyon jól szól. Azzal fogunk legközelebb kimenni a strandra.
Béla bácsi orvos, és elől már kopaszodik. Szerintem azért, mert fognia kell a fejét, amikor gondolkodik. Magdi néninek nagyon kék a szeme, és mindig mosolyog. Jó nekem, amikor rám néz.
Hét órakor körbe ültük a nagyasztalt és megvacsoráztunk. Sülthúst ettünk krumplival és kovászos uborkával. Apu sűrűn töltött a poharakba, hogy mindenki vidám legyen. Én is kaptam egy kis bort sok szódával.
Vacsora után Béla bácsi mindenféle történeteket mesélt, hogy milyen az élet arrafelé, ahol ők laknak. Azt mondja, hogy üresek a polcok az üzletekben, meg az áruházakban, csak pult alól lehet vásárolni. Ezt nem egészen értem.
Azt is mondja, hogy mindenki maga termeli meg, amit meg akar enni, meg cserélnek is, zöldséget, gyümölcsöt húsra meg fordítva, szóval a piacon azért meg lehet venni mindent.
Meg hogy sok ott a magyar, de még több az ukrán meg az orosz, és hogy huculok is laknak Kárpátalján. Nekem a huculok tetszettek a legjobban, róluk eddig még nem is hallottam. Úgy van, hogy oroszul mindenkinek tudnia kell, de otthon a saját nyelvükön beszélnek.
Aztán az apu következett, hogy elmondja, milyen az élet minálunk, meg hogy hozzájuk képest itt sokkal több mindent lehet kapni. Azt is elmesélte, hogy ki akarja váltani az ipart, mert önálló műhelyt szeretne. Béla bácsi szerint a Szovjetunióban ilyesmi egyáltalán nem lehetséges.
Kilenc óra után már úgy gomolygott a füst a szobában, hogy ki kellett szellőztetni. Persze, mert cigizett mindenki, még az anyu is, pedig ő máskor nem is szokott.
Későn mentek el a vendégek, de egy cseppet sem bántam, mert nem voltam álmos.

Előző részek:

1. Kovacsics Zsuzsanna: Fél hétkor

2. Kovacsics Zsuzsanna: Ráday utca

3. Kovacsics Zsuzsanna: Erkel utca

Kovacsics Zsuzsanna író, költő, tolmács és fordító 1960-ban született, jelenleg Óbudán él. Verseket és rövid novellákat ír.

Írásai eddig antológiákban, a Palócföldben és különböző internetes irodalmi portálokon, így a Lenolaj Irodalmi és Kulturális Műhely oldalán is rendszeresen jelennek meg.

2017-ben ezüst oklevelet nyert a „SZÁRNYPRÓBÁLGATÓK 2017” országos irodalmi pályázaton „LÍRA” kategóriában.

Szeretettel ajánlja írásait a Lenolaj olvasói számára.

Kovacsics Zsuzsanna összes alkotása a Lenolaj.hu oldalán

Vendégek – Lenolaj

Kovacsics Zsuzsanna: Vendégek