Úgy megy az idő, hogy percekre törve szótlan állva hagy, pedig emlékszem tegnap reggel még jönni láttalak, s mint ketyeg óránk másodpercenként évekre megáll, vörösen égő szárnyain égre száll a néha nap. Kék tintában ázva s lapjaimba zártalak, de m...