reformáció – Lenolaj http://lenolaj.hu kulturális online műhely Wed, 08 May 2024 17:37:50 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.25 506 éves a REFORMÁCIÓ http://lenolaj.hu/2023/10/31/500-eves-a-reformacio/ http://lenolaj.hu/2023/10/31/500-eves-a-reformacio/#respond Mon, 30 Oct 2023 23:01:29 +0000 http://lenolaj.hu/?p=20873 1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton (Martin Luther) a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontból álló tételét. Ezért ma ez A REFORMÁCIÓ NAPJA.

A reformációt eleinte különböző dátumokkal kapcsolatban ünnepelték: Luther születésnapján (november 10.), illetve halála napján (február 18.), az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napján (június 25.).

1667-ben, a 95 tétel kiszögezésének 150. évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék. Ettől az időtől fogva lassanként más evangélikus egyházakban is szokásba jött ennek a napnak, vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése.

Magyarországon is nagy hagyománya van a nap megünneplésének, a legtöbb protestáns gyülekezet ünnepi istentiszteletet tart ezen a napon.

A 95 tétel keletkezése formailag egy alkalmi tiltakozás egy akkor aktuális kérdés kapcsán. Keletkezése tartalmilag viszont messze túlmutat egy alkalmi tiltakozáshoz szükséges érvek gyors összeállításán. Ereje éppen abban van, hogy csak formailag alkalmi tiltakozás, tartalmilag közzéteszi Luther rendszeres teológiai felismeréseit.

A 95 TÉTEL (részletek)

Írta és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve.

Az igazság kiderítése s és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.

1. Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: “Térjetek meg!” – azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Mt 4,17).
2. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi gyakorlására, azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok közreműködésével történik.
3. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, mert a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a bűnös mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.
4. Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gyűlöli vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a mennyek országába való bemenetelig.
(…)
92. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: “Béke, béke.” – de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16).
93. Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: “Kereszt, kereszt!” – de nincs kereszt!
94. Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, bűnhődésen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek,
95. és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).

Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1 Kor. 3:11.)

Magyar nyelvre fordította dr. Zsigmondy Árpád latinból két korábbi fordítást is (Takács János 1937, Soproni Líceum 1995) felhasználva.

Budai Éva
rovatvezető

 

]]>
http://lenolaj.hu/2023/10/31/500-eves-a-reformacio/feed/ 0
Bánki Éva: Ki volt Caterina? http://lenolaj.hu/2022/02/09/banki-eva-ki-volt-caterina/ http://lenolaj.hu/2022/02/09/banki-eva-ki-volt-caterina/#respond Wed, 09 Feb 2022 09:01:12 +0000 http://lenolaj.hu/?p=33648 Az egyik legkedvesebb kollégám is megkérdezte, mi a véleményem A velencei kurtizán című filmről és, hogy vélekedek a reneszánsz idején zajló “női szabadságharcról”. Én nem tudom, volt-e ilyen. Velencében más itáliai városokhoz képest is szigorúan korlátozták a férjes asszonyokat (a házasságokat nem egyének, hanem családok kötötték) — talán ezzel magyarázható a kurtizánok és az apácák nagyobb személyes szabadsága. (Igen, az apácáké is, Casanova jövendő “kedvenceié”.) De ez persze nem női felszabadulás. Miközben valószínű, hogy a reneszánsz értékek, a virtus és kurázsi azért a korszak asszonyait is befolyásolták. Nyilván nem véletlen, hogy a két legbátrabb, legvakmerőbb, legönállóbb európai királynő, I. Erzsébet és Kasztíliai Izabella épp a reneszánsz korában uralkodott. De azt még hollywoodi filmrendezők vagy menő ideológusok sem képzelik (képzelhetik) komolyan, hogy ez a két rettenhetetlen és roppant sikeres királynő akár egyetlen pillanatig is fontosnak tartotta volna a “nőjogokat”…
A “sötét középkor” és barokk mélyen tisztelt intellektuális teljesítményükre büszke asszonyokat. Hildegard von Bingen nemcsak szent volt, hanem nagy nyelvész, orvostudós, teológus, Ávilai Szent Teréz pedig a spanyol próza és látomásirodalom egyik megújítója, emellett kiváló szervező is. A reneszánszból mintha hiányoznának ezek a messze földön tisztelt tudós asszonyok. Aki pedig még mindig szívesen álmodozik a reneszánsz és a női felszabadítás kapcsolatáról, annak figyelmébe ajánlom a reformáció történetét. Hol vannak itt az asszonyok? A nagy női misztikusok és teológusok? A késő középkor után, mikor szinte minden bokorban vagy minden városban találhattunk egy-egy női szentet…
A sok polkorrektkedő, népnevelő, színes-szagos reneszánsz “tabló” helyett talán tényleg lenne egy nagy, a “reneszánsz nő” sajátságos helyzetét feldolgozó filmtéma: Leonardo édesanyjának a története. Caterináról, Ser Piero da Vinci szeretőjéről nagyon keveset tudunk — bár valószínűleg az arcvonásait mindenki ismeri (sokan vele azonosítják Leonardo legtöbb festményen felbukkanó, egymáshoz oly hasonló, rejtélyesen, szomorkásan mosolygó nőalakjait.) Akárki is volt Caterina, a híres kurtizánoknál egyszerűbb és természetesebb világban élt, miután fiát Ser Piero magával vitte Firenzébe, férjhez ment és gyerekei születtek. A Vinci környékén élő parasztok nyilván kevésbé voltak “kifinomultak” (hehe), mint az arisztokraták vagy a velencei patríciusok. Az ezredforduló utáni politikai ideológia aztán “rátalált” Caterinára. Nem kizárt, hogy ez a szép parasztlány mohamedánnak született, és hadifogolyként került Itáliába. (Nem kizárható, de nem is bizonyos… érdekesnek mindenesetre nagyon érdekes…)
Valószínűtlen, hogy a felnőtt Leonardo kapcsolatot tartott volna a “szép Caterinával”, tulajdon édesanyjával. Őt Ser Piero törvényes felesége (feleségei, mert Ser Piero többször nősült) nevelték. A Szent Anna harmadmagával című festményen a titokzatosan mosolygó Szent Anna nem ér hozzá a kisfiúhoz, csak szomorú mosollyal figyeli… Ez az elragadóan szép — és meglepően fiatal — “nagymama” felkeltette Freud figyelmét is, aki Leonardo anyakomplexusát próbálta a festmény segítségével kibontani.
Mert ez a titokzatos és szomorú mosoly ott kísért Leonardo számos festményén. Leonardóén, akit — milyen szokatlan ez a reneszánszban! — a múlt soha nem nyűgözött le. Se az antikvitás, se a középkor. Ő mindig a jövőt kutatta elmélyülten. És képes volt arra, hogy élete talán legnagyobb traumájából (az anyjától való elszakításból) megalkossa a halhatatlan szépség ideálképét. Az anya az, aki túlél bennünket. Megszül és eltemet. Ez bizony már nem egy személytelen Madonna-kultusz.
De ki is volt ez a Caterina?
És őt ki temette el? A reneszánsz női sorsok talán még a hollywoodi “tablóknál” is érdekesebbek.

***

54 vagyok, egy 13 éves, csodás kislány mamája. Nagykanizsán születtem, az ELTÉ-n végeztem, hosszú ideig éltem Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban, lovagregényekkel és trubadúrokkal foglalkozom, a Károli Kreatív írás specializációját vezetem. Szerelemből tanítok.

De az írás fontosabb. Versekkel kezdtem, regényeim, novellásköteteim a Magvetőnél és a Jelenkornál jelentek meg. Esőváros (2004), Aranyhímzés (2005), Magyar dekameron (2007), Fordított idő (2015), Elsodort idő (2017), Összetört idő (2019).”

Kapcsolódó oldalak:

Újnautilus Irodalmi és Társadalmi Portál

Újnautilus Irodalmi és Társadalmi Portál Facebook oldala

Bánki Éva írásai a Lenolaj.hu oldalán

]]>
http://lenolaj.hu/2022/02/09/banki-eva-ki-volt-caterina/feed/ 0