2021-04-13
Bánki Éva 10
Bánki Éva: ÁPRILIS 13. CSÜTÖRTÖK
Még korai, még reménytelenül
korai ez a tavasz. Pedig a forró szél
a szőlőtőkék közt beleakad a hajamba,
és én viszem magammal a városba, mint
egy összepöndörödött levélkét. Nem is kell
a harisnya – ez a fényes békabőr – letépem
magamról, milyen álnok, m...
Bánki Éva: KEZDETBEN
Fehérben, rózsaszínben –
mindig egyenruhásan. Mert csak álmunkban látunk
világoskék-habos vagy sárga vagy piros virágos
gyümölcsfákat. Mintha titkolná a szilvafa
a komolykodó kékséget, a barackfa virága
a diadalmas, mindent megszégyenítő érzékiséget.
Hát...
Bánki Éva: KÖTELEZŐK, SZABADOK
I. Rengeteg hazugságot felszínre dobott ez a Jókai-vita. Az egyik: a klasszikus irodalom rajongóinak több százezer (millió?) fős tábora él Magyarországon. Csak valahogy nekik sem sikerül soha elolvasni a kötelező olvasmányokat. Vörösmarty, Csokonai, Petőfi: sz...
Bánki Éva: AZ ÉHEZÉSRŐL
Húsz évesen, a Lyon-Paris gyorsvonaton találtunk egy nagy csomag felbontatlan süteményt. Éhesek voltunk, interraillel jártuk be Európát (1987), és ugye, a vasszeget is. Pufók, ízetlen, kis piskótácskák voltak, otthon még lekvárral vagy mézzel sem lettünk volna...
Bánki Éva: ITTHON
Olyan éhes vagyok, hogy nincs hol aludnom.
Olyan szomjas, hogy nincs, aki betakarjon.
Olyan szomorú, hogy nincs, aki enni adjon.
Olyan beteg, hogy nincs, aki megbocsásson.
Olyan honvágyam van, hogy itthon vagyok.
54 vagyok, egy 11 éves, csodás k...
Bánki Éva: AZ EMPÁTIÁRÓL
I. A kilencvenes évek földönfutóvá, mihasznává tett munkás- és paraszttömegei között nem voltak egyének. Egyetlen csillogó szemű kisgyerek sem. Egyetlen fogyatékos, homoszexuális vagy transz sem. Talán egyetlen nő sem. Mert ha így lett volna, akkor a magyar po...
Bánki Éva: A 9-ES BUSZ BALLADÁJA
Elvesztettem a lelkem. Nézek jobbra, nézek balra.
Nincsen. Lopnak ezen a buszon, mint a szarkák.
Kitől szüzességet, kitől becsületet, más hülyétől
tizenöt évet. Nincs. Nincs. Nincs. Se a pénztárcámban,
se a válltáskámban, se a hátam mögött, se az ülések kö...
Bánki Éva: MINDIG AMERIKA
Itt, Pistikám, háromszor kel fel örömében a nap.
Vígan szökdécsel az ősöreg fenyőfák, habos felhőpaloták,
százemeletes tornyok közt. Mind eljutunk ide.
Ki halála előtt. A lustábbak haláluk után.
Vince megjött. Józsi úton van.
Te mikor érkezel, Pistikám?
...
Király László: Telihold Velencében? – Bánki Éva Velence-leírásáról
Ennyi könyv után talán már kijelenthető Bánki Éváról, hogy ő a szigetek megszállottja. Az Esőváros nagy része egy folyami szigeten, a Csallóközben játszódik, és egy zárt parasztközösségen belül vizsgálja az autonóm polgárosodás lehetőségeit. Az Aranyhímzés Vel...
Bánki Éva: FANNI, DRÁGA
A csecsemők óvatosan jelzik, hogy jól érzik magukat. Egy könnyű simítás hajnalban a méhfalon – a későbbi nagy rúgások előjele. De rengeteg tennivalója közben Edit nem ért rá efféléket megfigyelni. Lencsit mindennap szinkronúszásra kellett kísérni, Szonyát kóru...