Apró tested, mely csodákra képes
Sodor magával, mint egy áradat.
Nem vagyok rab, mégsem vagyok szabad.

Ujjaim közt, ha megakad egy fűszál,
Hozzád hasonló, vékony termeted,
Mindig ott van figyelmes szemed.

Ha Isten volnék, nem formálnálak újra,
Maradj mellettem, mosolygó csodám,
Szemed tükrében fürdetem magam.

2010. őszén

*

Rafi Lajos a stockholmi könyvtár előtt
Fotó: Gergely Tamás

Rafi Lajos (1970–2013)
erdélyi cigány költő
ÖNÉLETRAJZ

„1970-ben Marosvásárhelyen születtem. Ősszüleim nyárádmenti kovács-mesteremberek voltak, akik a kollektivizáláskor elvesztették munkájukat. Vándorolni kezdtek, és fazekakat, rézüstöket készítettek rögtönzött műhelyekben. Így kerültem egyéves koromban Gyergyószárhegyre. Szüleim nyolcosztályos általános iskolát végeztek, majd korai házasságot kötöttek. Hatan születtünk. Az általános iskolát Gyergyószárhegyen végeztem. Gyergyószentmiklóson a Mezőgazdasági Líceumban érettségiztem 1989-ben. Jelenleg hat gyerek édesapja vagyok, és őseim mesterségéből, a bádogosságból tartom fenn a családomat.”

Rafi Lajos cigány származású magyar költő további versei, a vele készített interjúk, a róla szóló megemlékezések, írások fotók a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán.

Rafi Lajos – Over the Rainbow – Facebook emlékoldal

Emlékszem, milyen büszkén beszélt Rafi Lajos a stockholmi városi könyvtárban tartott előadásán arról, hogy egy, a verseit vizsgáló csoport megállapította, hányféleképpen jelenik meg verseiben a nő. Nos, nekem nincs házi kritikusom, úgyhogy leírom én, hogy Vadmalac-félperceseim központi figurája, Vadmalac több személy tulajdonképpen,  multipersona, néha igen okos, néha pedig megmarad a gyermeki csodálkozás szintjén.

Ilyen talán az Almamag Vadmalaca, amikor is a Garcia Marquez-i szürrealizmushoz hasonlóan furcsa következtetésekre jut. Az Almamag jó pár évvel ezelőtt született, s egy svéd nyelvű kísérletnek az utórezgésként jött létre.

***

ALMAMAG

Vadmalac három almaevési periódust különböztetett meg a saját életében. Az elsőben anyja hámozta, vágta fel szeletekre, majdhogynem dugta a szájába az almát. A másodikban Malackától tanulta el a szárat kivéve elmajszolni az egészet, attól a gondolattól indíttatva, hogy mindent a Jóisten teremtett, s hogy a mag evése külön élvezetet jelent.
Viszont most a harmadikban kételye támadt: ”Hátha kikel a mag a gyomromban? Az a tulajdonsága.”
Ezt gondolta, s látta is már, ahogy az a almafa kinő belőle, a száján keresztül.

***

Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán