Mindig nyáron köszön a céltalanság. Úgy tűnik, a fény árnyéka éget. Egy régi szövegben lehettem ehhez hasonló, szótalan, süket – az ítélőbíró előtt. A Műnek nem volt még nyitóbeszéde, a záróakkord rejtekhelyéről sem tudhattam semmit a fennsíkokon – léte...