Vissza tudod-e csalni a buja parkot,
a filagóriát, a fúvószenekart,
az elektronikus túltengéstől mentes
szigetet – amely még gyógyítható volt?
Megemészthető, szabályos városszelet.
Összeragasztott, szürke játékkockák
ropogós magvában, ha csak mint embrió:
összekucorodva – de élet is adatott…
s az álomutazást visszahozod-e?
hát egyetlen stabil, hűséges helyedet
(talán semmit érő aprópénz árán?)
Emléked egy pár disznóbőr bakancs,
mint spártai harcos kemény saruja,
ha mezítláb kényszerül gyalogolni.

A barom szőrén drága testápoló.
Felemelkedett, mint szappanbuborék,
épp vakarja magáról a bűzlő ganét –
szarv helyett most büszke agancsot visel,
járom? az mi volt?- bőg emelt fővel,
mint akit nem rémít sem hajtóvadászat,
sem kiontott bél, bendő: a vágóhíd szaga.

Laza szerkezet: híg vágy, oxigénhiány –
számonkérést a rontás nem ismer.
Maradt még néhány vázon csüngő test,
hús- vérépület, mi összeomolhat.
Összefognak mind az állványok ellen,
pörög a láncfűrész láthatatlanul,
csapkod veszettül a démoni fejsze.

Abba hal bele az ember, amit megtanul…
Csak az a fullasztó nyomás a mellen,
csak az mutat néha a cementkeretre.

Keszthelyi György alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Keszthelyi György alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

Keszthelyi György  költő, író, grafikus, festőművész

“Kolozsváron jöttem a világra 1955. augusztus 20-án, másodmagammal. Elsőszülött vagyok negyvenöt perc előnnyel, ezért szabályszerűen talán elsőhalott is leszek. Gyermekkoromban csodálattal bámultam a Házsongárd hős-részlegét; ma már annyi a névtelen (élő)halott hős, hogy nem csodálok semmit. Harmincöt évet éltem az első bolondokházában, most számolom, megérek-e ugyanannyit a másodikban. Írtam, írok, versekben élek, furcsa módon első kötetem mégis kisregény. Rendszeresen és feltúrázott motorral dolgozom, mert úgy érzem, késve indultam el ezen a vándorúton. Van, aki pesszimistának tart, tudj’ Isten, mi vagyok. Dominus vobiscum.”

Kötetei:
Keszthelyi György: Bárány kalasnyikovval (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2010)
Keszthelyi György: Csendéletmezsgyén – Versek 2010-2013 (Magyar Elektronikus Könyvtár, szerkesztő Cseke Gábor; illusztrátor Keszthelyi György, 2013)
Keszthelyi György: Lélekzárka (2014, Bookart)
Keszthelyi György: Lódenes embermadár (2015, Kriterion Könyvkiadó)
Beszámoló a látszatokról (versek). Várad, Nagyvárad, 2018.