2024-07-26
Keszthely György 10
Keszthely György: Oda és vissza
Alig karnyújtásnyira Isten
kukkerének látószögében
a deszkaemelvény - íme
a túlfűtött dráma, a taps,
a békítő csókban
nyáladzó zárójelenet.
De azt, hogy a másik hajlék körvonala
mint kis ladik a fülledt éjszakában
ellibeg valami lassú,
tür...
Keszthelyi György: Javallat három felvonásban
Cseng-bong a pohár,
reped a palack,
lelkem rajta,
nincs adjonisten,
nem szólok senkihez,
magammal nézek
farkasszemet.
Borotválkozunk,
nők, férfiak,
hinduk, négerek,
színehagyottak,
így, kipofozva
vagy szót értünk,
vagy megbolondulunk.
Mert ősz kö...
Keszthely György: Zártkörű város
Zártkörű város ez – hol pocsékolják az időt s a bort
a mannát osztogató komornyikok?
A szűz szerteszét szórta a galambokat,
túrós máléval táplálja őket,
hogy csorba ne essék a feddhetetlenségen.
Köpök a földre, az megtermékenyül,
átviszlek az igaz rendsz...
Keszthely György: Égrendelet
Körülöttem nem keringenek
sem pulzárok, sem tej- vagy ecetutak.
Nem emelkedem bárányfelhők közé,
amelyek tulajdonképpen terített asztalok.
Rejtett tárnákban, árkokban élek,
akár a veszett, vak denevérek.
Errefelé nem ugrándoznak
zsibongó, spicces nyulak...
Keszthelyi György: Arculatok háza
Hat óra tíz perc – a lelki szegények
bennem szunnyadnak keresztbe-kasul,
ám boldog egy se lészen,
mert az én országom nem a mennyeké.
Áttekinthetetlen, jutányos tél vagyok,
sehovatartozó gardrób, vasajtók
mögé zárt, oldatlan arculatok háza.
*
Merre csa...
Keszthely György: Miatyánk
Mi atyánk, ki vagy a hegyekben,
völgyekben, vizekben,
izzadtságban és leheletekben,
legyen meghittebb a te lakhelyed,
nőjön meg a te méhkasod,
tedd láthatóvá virágos mezeid,
szaporítsd porzóid, polleneid,
fércelj össze tűlevelekkel,
ha szakadozni...
Keszthelyi György: Szimfónia
Annyi a kérdés ahány az élet
Annyi az igény ahány a méret
Annyiszor költő ahányszor késett
Annyiszor márvány ahányszor vésett
Annyiszor halott ahányszor várja
Annyi virágot etet a tálba'
Annyiszor nyugat ahányszor kelet
Annyiszor gyilkol ahányszor szere...
Keszthely György: Társtalanság
A példátlan egyedüllét,
saját szelektív főfogásod
jéggé fagyasztja, tartósítja
a napsugár kései álarcát.
Desszertként mit, minek?
A porcelántányér szilánkjai
úgy, darabokban biztonsági széfek.
Álarc a fény, a tél sistereg
Mindenszentekkor, mintha
a ri...
Válogatás Keszthelyi György festményeiből
Keszthelyi György alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Keszthelyi György alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Keszthelyi György költő, író, grafikus, festőművész
“Kolozsváron jöttem a világra 1955. augusztus 20-án, másodmagammal. Első...
Keszthelyi György: Csak a test veszít
Én lennék az a jolly joker,
amelyik bárhol és bármikor
kártyalapra csalja a Napot,
még holdfényben is.
Fölényesen, megilletődve –
egykutya - két pólusom a tét.
Bőghet a csorda lógó nyelvvel,
se széna, se víz.
Készülök, mint ősszel a legyek,
Isten élte...
- 1
- 2
- Következő →