2019-03-25
Kapui Ágota 10
Kapui Ágota: Március idusán
Kibomló selymek a létben
lelkünknek márciusán
hitünk az Úr tenyerében
kikelet szép idusán
kokárdát tűzköd a hajnal
összeforrt szívünk fölé
tavaszi kedv-diadallal
térdelünk Isten elé
csordultig tölt meg az élet
nedvével minden kupát
lobogók szállnak a...
Kapui Ágota: Farkasok és férfiak között
Állsz még a vártán titkok néma őre
bár kifosztottak menekülő évek
a kortalanság konok küszöbén
ráncolt ruháját adta rád a lélek
kinek szívében sorsok sokasodnak
eltűnt barátok, lecsukott szemek
a kőbe zárult múlt idő mögött
halott anyák és tékozló gyere...
Kapui Ágota: Marionett
Anyányi csend
a percnek puhasága
az oltalom mit karjaiban érzel
az alkalom
mely ritka és galád
lelked rongyára kék virágot fércel
a kék virág
a gyermekkor jele
anyád haja a friss vászonra hull
figyelme tű
és cérna létedet
átfűzi rajta hajthatatlanul...
Kapui Ágota: Tavaszváró
Csenevész fákban szunnyadó rügyek,
pufók kis szentek ébredésre várnak,
hogy kirobbanó tavasz-orgián
hangjait zengjék szép hallelujának.
Kitörni vágyó lappangó világok,
bezárt szemekben alvó holnapok,
tüskét növesztő élet-ösztönökben
jéggel birkóznak izm...
Kapui Ágota: Túl
Túl a legrövidebb napon,
és a leghosszabb éjszakán,
világmegváltó csillagon,
s a télnek hajlott derekán,
a most nem ígér semmi jót,
s a ma itt gubbaszt ridegen,
és köd lepi e sárgolyót,
s a lélek is olyan idegen,
olyan üres a kamrapolc,
olyan hideg a ...
Kapui Ágota: A csendek csendje
A karácsony a csendek csendje,
imáink rendje, szánalom,
e zsoltárhangú éjszakában
a télnek súlya vállamon.
Mi várunk még a virradatra,
- a térdeplőn üvegszilánk –
és sírásod betölti lényünk,
és megnyugvás borul miránk.
*
Kapui Ágota (Sepsiszentgyö...
Kapui Ágota: Magasan
Tömbház-magányból nem látszik az ég:
elérhetetlen szintje a világnak,
csend magasából ránk omló ködök
angyalok fürtjét érinteni vágynak.
Kéménynek árnya elfekszik a járdán,
gomolygó füstjét lenyomja a szél,
földszintes álmok surrannak az úton -
fecseg a...
Kapui Ágota: Szavak iránytűje
Nyelved alatt az ízek bársonya
hiába mennél vízért máshova
szóért szomszédba sorsért halálba
létednek értelmét keresnéd hiába
idegen tájakra borért és kenyérért
kézfogást keresve jéghideg tenyérért
zsoldosnak csatába rohannál vesztedbe
csőszlelkű kertés...
Kapui Ágota: Ötvenhat
Konok kutyák
elvérzett életek
a szabadság a kapukon kívül
szögbörtönök
elrontott négyzetek
körön belül a kor hatalma ül
parancsszavak
akasztott reggelek
és besúgott bujkáló nappalok
lódenkabátba
rejtett fegyverek
a düh voltál de békéd én vagyok.
Ko...
Móritz Mátyás: Lar paternus
Hommage á’ Kapui Ágota
Ismerte a napnak csendjét, és a felhők mélabúját,
hogy a vágyvirágok és a csókok, hogy fakadnak fájva;
magára öltve nap mint nap, a veszteségei súlyát,
míg az idő gyorsvonatként, rőt fényt villantott a tájra.
Igyekezett feltárni a l...