2023-03-22
Kapui Ágota 10
Kapui Ágota: Március idusán
Kibomló selymek a létben
lelkünknek márciusán
hitünk az Úr tenyerében
kikelet szép idusán
kokárdát tűzköd a hajnal
összeforrt szívünk fölé
tavaszi kedv-diadallal
térdelünk Isten elé
csordultig tölt meg az élet
nedvével minden kupát
lobogók szállnak a...
Kapui Ágota: Hol késik már?
Még zúz a jég és mar a zúzmara
és késik még a rigók nászdala
úgy fáznak még a kora hajnalok
s az utca-tér még kihaltan vacog
és köd terül ránk ólmos alkonyat
és kergeti a szél a varjakat
az erdő lelke füstté semmisül
és fojtó kínja mellkasunkra ül
az é...
Kapui Ágota: Nem lázadsz már
Mint szellőrózsa szirmain
a fény
arcodon heveny tavaszi
láz
iránytűd, az éhes
szerelem
tömlöc-tükrében még porig
aláz
Nem lázadsz már ha asztalod
tele
és szuszogástól duzzad
vánkosod
és napjaid parazsán
pecsenyéd
és étektől forró a
lábosod
A sz...
Kapui Ágota: Tavaszváró
Csenevész fákban szunnyadó rügyek,
pufók kis szentek ébredésre várnak,
hogy kirobbanó tavasz-orgián
hangjait zengjék szép hallelujának.
Kitörni vágyó lappangó világok,
bezárt szemekben alvó holnapok,
tüskét növesztő élet-ösztönökben
jéggel birkóznak izm...
Kapui Ágota: Összegző
Írtam verset írtam glosszát
felmértem a lélek hosszát
elvetéltem ezt a sorsot
orrok alá törtem borsot
ne hidd hogy a világ örök
jött a tatár jön a török
arra van a hazafelé
ahol nyilall a föld belé
ahol nyilall, ahol hasad
ahol forgatják a vasat
ahol...
Kapui Ágota: Begubódzó
Magoncok bújnak horpadó földbe,
- mocorgó álmok, fázós csírák -
embrió csöndbe zárkózó esték,
zsugorodik a világ.
Gubóba kékült lepkényi létünk,
- hibernált lélek, pondró-magány -
gőzölgő teánkat ringató csésze,
cukorba rejtett talány.
***
Kapui Á...
Kapui Ágota: Ébredés
tintába mártott tollhegy ma a hold
az éjszaka kiborult kalamáris
bakacsin csöndbe burkolt álmaink
nyakán hurok a kék csillag-kaláris
szorul az éj sötétje s közelebb
kúszik az öntudatlansághoz
s a reggel éppen jókor érkezik
új megváltást és naprakész mag...
Kapui Ágota: Készülődés
piros bogyó galagonyaágon
ki a legszebb ezen a világon
kinek arcát kicsípte a dér
fázós reggel hamar utolér
ki csücsül a galagonyaágon
ki fütyül oly szépen e világon
kinek kékül fagytól keze-lába
ki szór magot üres madárházba
kecskerágó hervadoz a réte...
Kapui Ágota: Halottak napja
(almanachba)
Tudjuk, hogy álmaink csődje e kurta valóság,
félelmeinket elsimogatják bennünk a fák,
belül burjánzó őserdők mérgezte tájak,
vérköreinkben mocorgó ösztönvilág.
Részvéttől nedves pilláink alatt az árnyék,
magunkat szánjuk a szóval, mi másokra...
Kapui Ágota: A csoda
A feltámadás vélt csodája
az elgurított sziklakő
a torinói leplen átüt
a vérben áztatott idő
A költő hallgat verse préda
betűkre szedi a világ
a mindenség egy szűk egérlyuk
a hit helyén a balgaság
Mi mind e szent csodából élünk
a hétköznapok kenyerén
...