Arra a szerencsétlen kelet-ázsiai íróra gondoltam, akivel ez megtörtént: döglött patkány etettek vele. Nevét elfeljettem, ha ismertem is, sőt, már azt sem tudom megmondani, hogy iráni, iraki vagy szíriai az ellető. De hát egyformák ezek, a kínzásnak, az emberi méltóság semmibe vevésének a mesterei mind.

Hogy a Gulyás Miklós neve ott szerepel, azért van, mert Miklós valóban szerette ezt a félpercest. Mindenem olvasta, amihez hozzájutott (idős kora ellenére az internet a barátja volt), és őszinte ember lévén bemondta, mit szeret azok közül és mit nem. A Patkányról nyilván utólag nyilatkozott, az alcím később került fel, amikor Vadmalac-kötetem állítottam össze.

Hogy Miklós miért szerette, azt csak sejthetem – ő maga ’56-os volt, szociális, politikai érzékenységgel megáldva, gondolom, mindketten a kellemetlenkedő gerinces írót láttuk az illetőben.

***

PATKÁNYT

Gulyás Miklós szerette

Író volt a diktatúrában. És többet mert, mint amit lehetett – tizenhét évet kapott. Hogy befogja a száját, döglött patkányt etettek vele.

”Jobb, mintha élőt…” , ezt Vadmalac maga mondja, gyilkos humora megmaradt.

”Befogták a szád”, mondja barátja.

”Befogták a szám – mondja. – Kikényszerítettek az országból. Kukorékolhatok itt kedvemre!”

Kiált egyet, majd egy hangosabbat. Távoli visszhang nem érkezik.

***

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

***

Mire gondolt az író? rovatban megjelent alkotások