Dalra fakadnak az éhezők a széteső mohás föld alól, s felhőpapucsban menetel a féreg, fába szorulva rég s ordítva fejszével gyalul s dalolja, jajongja, mindenét. Korhad a fa, fáradtan földre dől gödörbe ássa a nyár gyönyörét, sovány tenyerek ölelik hal...