A rossz hír közlése mindig rám marad, kínos kötelesség, takarítani is hogy utálok, nemhogy hosszan szólni a semmiről, netán városi verset írni a jó levegőn, az egyetlen tanyán, frissen fejt csészényi tej a kezem ügyében. Csak fejben, hangtalan mormolnám a ...