2 perces – Lenolaj

Barta Zsolt: Régi húsvét

Jyll — Sun, 31 Mar 2024 22:08:53 +0000

– Na, mondd a verset – parancsol rám tréfásan apám, és már darálom is a Zöld erdőben jártam kezdetű örökbecsűt, mit sem sejtve akkor még a versecske erotikus tartalmáról (köszönjük Freud Zsiga), de nem is ez a lényeg, hanem a locsolás utáni pillanat, amikor lila Adyt vagy zöld Bartókot dugdosnak a zsebembe, majd sonkát eszem tojással, de inkább finom sütiket majszolok, míg apám pohár bort kér csak, mert még vagy tíz helyre menni kell, és nem akarja, hogy talicskán toljam haza a végén, pedig ott s akkor elképzelem, mit szólna a falu ha hat évesen megcselekedném, talán még tapsolnának is, titkon még azt is remélem, hogy Anita, a falu legszebb lánya puszit dobna felém, hogy itt jön az, aki.

De csak tojás van, sonka, Bécsből belopott méregdrága kölni és béke. Az utóbbi tán a legfontosabb azóta is.

***

Barta Zsolt alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Barta Zsolt. Miskolcon született de Budapesten él. Végzettségére nézve orientalista, múzeumpedagógus, no meg újságíró, de dolgozott már műtőssegédként, tejipari raktárosként, tanszéki könyvtárosként és főiskolai rektorként is. Általában sokat ír, mégis keveset, bár tudja, hogy nem kilóra megy. Írásai az ÉS-ben, a Holmiban, a Kalligramban, a Spanyolnáthában, az Irodalmi Jelenben és a Napkútban jelennek meg. Könyvet is írt. Eddig egyet.

Dr. Barta Zsolt: A mongol tűzkultusz

A tűz az emberiség egyik legelemibb élménye, és szinte minden kultúrában számtalan hiedelem, szokás, illetve vallási és profán képzet kapcsolódik hozzá. A tűz a hagyományos mongol kultúra egyik központi szimbóluma is, és sokrétű szerepkörrel bír a kultúra különböző szféráiban. A szerző neves mongolista, aki sokéves egyetemi oktatói tapasztalattal is rendelkezik. Doktori disszertációjának továbbdolgozott változatában tudományos alapossággal ismerteti, hogy milyen szerepet játszik a „tűz” a mongol kultúrában. Ennek keretében a szimbólumok világától a tűzhöz kapcsolódó szokások ismertetésén át a tűz rituális jelentőségéig a társadalmi és kulturális jelentések sokaságát elemzi. Sok olyan vallási és folklórszöveget közöl, amelyek a tudományos vizsgálatot élővé, érthetővé teszik. A mongol kultúra számunkra azért is fontos, mert a magyarság múltjával is összekapcsolódó hajdani lovas nomád világban gyökerezve, a jelenkorra egy sajátos, sokszínű hagyományt teremtett. Sok szempontból egzotikus jellege ellenére sok más sztyeppei eredetű vagy szibériai nép világképével, szokásaival a mongolokat többek között éppen a tűzkultusz több eleme kapcsolja össze. A kötet sokéves kutatómunka eredménye, amelyben egy konkrét kulturális jelenség vizsgálatán keresztül nyerhetünk bepillantást e távoli nép gondolkodásmódjába, szokásaiba, vallásába. Azoknak ajánljuk e munkát, akik hiteles forrásból kívánnak megismerkedni az emberi kultúra egyik legősibb elemét jelentő tűz sokrétű szimbolikájával és ennek a mongol kultúrában megjelenő változataival.

Maróti Ildikó: Húsvét előtt

Jyll — Sun, 24 Mar 2024 23:01:53 +0000

Előttem két kamaszfiú a sorban, testvérek lehetnek.
– Én most megbélyegezlek: irigy és szűkkeblű vagy.
– Jól van.
– Nem is állsz ki a becsületedért? Akkor még gyáva is vagy.
– Na és aztán? – kérdezi egy megvilágosodott nyugalmával a megtámadott.
– Én párbajra hívlak.
– Az micsoda?
– Az istenek meg ne haragudjanak rám, de én irgalmatlanul elverlek. – mondta az idősebbik. Ekkor megjött az anyuka, és így lemaradtam a folytatásról, sőt, azt hiszem, mivel kihallgattam ezt a szokatlanul szolid stílusban zajló civódást, az istenek engem büntettek, nem a kis Buddha lelkű lényt, ugyanis kiszakadt a gyümölcsös zacskóm, és a lejtős úton szép egyenletes mozgással gurultak lefelé a mandarinok.
Egy férfi már kapkodta is fel őket, és örömmel adogatta a kezembe, aztán ugyanez a ház kapujában is megismétlődik, a változás csak annyi, hogy most egy fiam korú srác ajánlja fel a segítségét.
Jó nőnek lenni Pesten, még a Húsvét előtti nagy sietségben is, gondolom.
Meg persze máskor is. Köszönjük fiúk, férfiak!
Sokan vagytok, akik valóban megadjátok nekünk a figyelmet és a tiszteletet. Annyit, amennyi jár. Sőt, még többet is.

***

Maróti Ildikó Esztergomban született, rajztanár, előtte nevelőintézetben dolgozott. Foglalkozott ruhatervezéssel is, a pedagógusi pályára tavaly tavasszal tért vissza. Írásairól így vélekedik:

„Tulajdonképpen csak megosztom a világban látott-tapasztalt dolgokat, ebben rejlik némi nevelői szándék.
Alapélményem, hogy a világ nagyon gazdag, és a hozzá fűződő gondolatok, érzések artikulációja során sokat tanulhatunk magunkról. Ezeket a finoman hangolt érzéseket mindenkinek meg kellene tanulni megfogalmazni, ez segít hozzá tudatosodásunkhoz. Számomra az irodalom a legfontosabb érzékenyítő erő, a leglényegesebb. Olyan szellemi termék, ami erőt ad a mindennapok tompító hatásának elviselésére. Ezért sokat olvasok, és rengeteg filmet nézünk barátaimmal. Voltaképpen az lenne az ideális, ha mindenkinek lenne saját naplója.”

Maróti Ildikó írásai a Lenolaj.hu oldalán

Maróti Ildikó: A tavaszi napéjegyenlőség és a boldogság napja

Jyll — Tue, 19 Mar 2024 23:01:30 +0000

Ma ünnepeljük a tavaszi napéjegyenlőséget és a boldogság napja is ma van. Utóbbit mindenképpen jó volna kiterjeszteni az év minden egyes napjára. Mind a háromszázhatvanötre. Kerestem a természetben madarat, a boldogság kék madarát, Ezt találtam. Bölcsen bámult a világba, azt hiszem, ismeri Weöres versét:

Bolond dolog a holnapot várni,
élj kívül az időn, amennyire lehet.

***

Maróti Ildikó írásai a Lenolaj.hu oldalán

Maróti Ildikó: Miért csinálta ezt ez a medve?

Jyll — Thu, 01 Feb 2024 23:14:20 +0000

Miért csinálta ezt ez a medve? Genetikailag tudtommal nincs belekódolva a rendrakás a medvefélékbe, evolúciós haszna kötve hiszem, hogy lenne benne.
Kiöregedett cirkuszi mackó lehetett, és ott tárgyak felállítása volt az attrakciója?
Kiszökött állatkerti jószág, és akkor kapott jutalomfalatot, amikor rendet tett a körzetében, erre kondicionálhatták?
Még azt sem mondhatjuk a nevében Tandorival, királyi többesben, hogy “mi most fényképezkedünk, hogy mindörökre meglegyünk” mert nekünk háttal halad, és csak a fél arcát látjuk.
Vannak titokzatos cselekedeteik az állatoknak, a szomszéd fekete macska például két lábra áll, és órákig szagolgatja áhítatos képpel a magas cserépben az aloe verát. Megszagoltam, semmilyen illata nincs. Ez a mackó kialakíthatott magában a rendről valamiféle elképzelést, és modelljéhez igazítja a valóságot? Az állatok tudtommal nem modellképző lények.
Jaj lenne akkor nekünk, embereknek, ha elkezdenék az általuk elképzelt lehetséges legjobb világhoz alakítani a valóságot.

***

Maróti Ildikó Esztergomban született, rajztanár, előtte nevelőintézetben dolgozott. Foglalkozott ruhatervezéssel is, a pedagógusi pályára 2019-ben, tavasszal tért vissza. Írásairól így vélekedik:

Maróti Ildikó írásai a Lenolaj.hu oldalán

Havas Zsigmond: A macska

Jyll — Fri, 19 Jan 2024 04:00:18 +0000

Dickensnek volt egy macskája, aki mindig az író asztalán ült és mozdulatlanul figyelte a mester kezét és benne a tollat. Csak akkor mozdult meg, ha az óra az esti tízet kezdte ütni. Ilyenkor kis mancsát rátette az író karjára és ütögetni kezdte. Mintha csak azt akarta volna jelezni, tíz óra, ideje befejezni. Dickens azonban nem reagált a macska figyelmeztetésére, mire az állat újra megcibálta kabátja ujját. Az író erre sem mozdult. A macska ilyenkor mancsát a gyertyára tette és eloltotta.
Nekem is volt egy macskám, Micinek hívták, ő is szeretett íróasztalomon ülni. Mozdulatlanul figyelte az írógép kopogását és közben nagyokat ásított. Sohasem láttam lustább, álmosabb macskát. De ha tizenegyet ütött az ingóra, egyszerre felébredt, felélénkült, leugrott az asztalról, fel az ablakpárkányra és máris eltűnt a kertben. Dehogy törődött ő az egészségemmel.
A szomszédba ment, mert randevúja volt.

***

Havas Zsigmond (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.) író, újságíró, a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–1939)

1945 után 1947-ig a Tolnai Forrás, 1949-ig a Képes Magazin munkatársa. Rövid ideig a Szivárvány című hetilapot is szerkesztette. Spencer Walls néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője, a Kaland klasszikusai című sorozat szerkesztője. Több képeslapnál működött mint vezetőszerkesztő. A Megöltem Hitlert! és az Ámokfutók című népszerű és izgalmas regényeit folytatásokban közölte a Világ című lap. A csontok nem beszélnek, az Ebek tánca és a Farkasmiatyánk című regényeit folytatásokban közölte a Képes Kurír (1945-1947).

Fia, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta tudományos és ismeretterjesztő tévéműsor első szerkesztője. Rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány és az IPM magazinban, több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Unokája, Szuhay-Havas Marianna (1968) Art’húr-díjas költő, író, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, illetve az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője. Alkotásait rendszeresen közli többek közt a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap, a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin, versei, prózái folyamatosan jelennek meg különböző antológiákban. Négy gyermek édesanyja.

Havas Zsigmond művei:

A fekete matróz (Regény, Budapest, 1927);
Rákosi fiúk (Ifjúsági regény, Toncz Tibor rajzaival)
Aranyos leányszív (Ifjúsági regény)
Galambos Ferkó (Ifjúsági regény)
Az erdő gyermeke (Meseregény, Sebők Imre rajzaival);
A tízfejű sárkány (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1932);
Aranyzápor (Regény, Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1933);
Kék lámpa (Regény, Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1934);
Mesebokréta (Ifjúsági regény, Budapest, 1935);
A bűnös asszony (Spencer Walls néven, Budapest, 1936);
Az ördög elalszik (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A koporsó titka (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A fekete kastély rejtélye (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A hét szomorúság lépcsője (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az áruház kísértete (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az acélember (Ifjúsági sci-fi, 1938, Sebők Imre rajzaival);
Az üvegszemű (Regény, Spencer Walls néven, 1939);
Az ördög fia I-II. (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1940);
Kaméleon és gardénia (Regény, Spencer Walls néven);
A holdviola kovácsai (Regény, Spencer Walls néven);
Akit üldöznek a nők (Regény, Spencer Walls néven);
Didergők (Ifjúsági regény, Budapest, 1941);
A vérvirágos ház (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
A fehér titok (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Hajsza a ködben (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942)
Tigrisliliom (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Szürke kárpit (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
A halál balladája (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
Hazudtak a fegyverek (Regény Budapest ostromáról, Budapest, 1945);
Mielőtt a lámpákat eloltják (Anthony Astor néven, regény, Budapest, 1946);
Északi szél (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, Pán Könyvkiadó,1988);
A libbenő halál (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A lady már halott (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A temetőnél állj meg! (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
Cukor és korbács (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989)

Havas Zsigmond: A FÉLELEM

Jyll — Thu, 18 Jan 2024 23:30:47 +0000

A félelem már gyermekkorában belekapaszkodik az emberbe és elkíséri a sírig. Az egyik ember a sötét szobában fél, a másik a fogfájástól, a harmadik az éhezéstől. Ádám is félt, pedig nagydarab, erős, egészséges ember volt.

– Megyek az utcán és egyszerre úgy érzem, követnek – gyónta meg a pszichológusnak. – Nem, nemcsak este, a sötét, elhagyott utcán, hanem nappal, a legnagyobb forgalom idején is. Állandóan hátra kell néznem.
– És mitől fél, mit tesz magával az az ember, aki követi?
– Hogy a hátamba szúrja a kését – vallotta be Ádám kissé szégyenkezve.

Az orvos kezelte, gyógyszereket írt fel, de Ádám nem gyógyult meg. Éveken át szenvedett. Nem tudott úgy végigmenni az utcán, hogy néhányszor idegesen hátra ne forduljon.

Egy januári estén egy mellékutcában sietett hazafelé. Megint úgy érezte, hogy követik. Már éppen hátra akart fordulni, amikor a bordái között égő fájdalmat érzett. Megtántorodott és a falnak esett. Még csak annyit érzett, hogy valaki a zsebeiben keresgél. Utána eszméletét vesztette. Két hétig volt kórházban, ahonnan végül egészségesen távozott.

Attól fogva már nem félt, hogy követik és megszúrják. A szúrás kigyógyította.

***

Havas Zsigmond (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.) író, újságíró, a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–1939)

Havas Zsigmond művei:

Havas Zsigmond: Makaróni

Jyll — Wed, 27 Dec 2023 23:02:04 +0000

A férj délben hazajött, szó nélkül megette a levest, és csak akkor horkant fel, amikor a makarónit meglátta.
– Legalább százszor mondtam, hogy nem szeretem a makarónit, és te mégis csináltál.

A feleség türelmesen válaszolta:
– Kedvesem, sosem mondtad, hogy nem szereted.
– Hát most mondom. Vedd tudomásul, hogy utálom, gyűlölöm! Nem lehet rendesen enni, lecsúszik a villáról. Szurkálok, szurkálok és mindig visszaesik. Ha meg egy szál végre a számban van, szívnom kell, tömnöm kell és bármit is teszek, visszacsúszik a tányérra. A makarónievés valóságos viaskodás, harc a tárgyak rosszindulatúsága ellen, küzdelem az elemekkel; nem esztétikus dolog, gusztustalan, megcsúfolja az emberi méltóságot; zabáló állatot csinál az emberből. Undorodom a szürcsöléstől, ha meg nem vigyázok, visszapottyan a paprikás lébe, ami az arcomba fröccsen. Spagettievés után a legjobb lenne megfürödni vagy zuhanyozni.

Az asszony türelmesen hallgatta férje szóáradatát és nézte, amint a makarónit ette, és miután öt perc múlva végzett az étkezéssel szelíden így szólt:
– Öt perce nézlek és hallgatlak. Nemcsak ettél, hanem beszéltél is, mégis végeztél a makarónival. Valahányszor villádat beleszúrtad, megcáfoltad egy-egy szavadat. Eszel még drágám?

A férj mogorván felelte:
– Azt hiszed, egy tányérral jóllakok? Már a makarónit is sajnálod tőlem?

Havas Zsigmond alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Havas Zsigmond (teljes nevén Havas Antal Zsigmond) (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.) újságíró, ifjúsági- és detektívregény író, lapszerkesztő. Műveiben több írói álnevet használt: Spencer Walls, S. Walls, Zsiga bácsi, Anthony Astor, Anthony S. Astor, Hawass A. Zs., Zsigmondy Antal.

1921–1939 között a Tolnai Világlapja munkatársa, illetve felelős szerkesztőjeként (1921-1939) tagja volt a Országos Magyar Sajtókamarának. Magyarország német megszállása után lemondott állásáról. Számos ifjúsági és detektívregényt írt, amelyekkel külföldön is ismertségre tett szert (főként mint Spencer Walls). Az 1943-ban indult A Kaland Klasszikusai sorozat szerkesztője. Hazudtak a fegyverek címmel (1945) regényt írt Budapest ostromáról. 1945–1947 között a Tolnai Forrás, majd 1949-ig a Képes Magazin munkatársa. Rövid ideig szerkesztette a Szivárvány című hetilapot is.

Családja
Szülei Havas Antal és Durant Anna, felesége Blum Róza voltak. Fia, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész. Unokája Szuhay-Havas Marianna (1968) költő, író, a Lenolaj.hu irodalmi és kulturális műhely főszerkesztője.

Írt gyermekregényeket, illetve Spencer Walls néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője, a Kaland klasszikusai című sorozat szerkesztője. Több képeslapnál működött mint vezetőszerkesztő.

Könyvei:

A fekete matróz (Regény, Budapest, 1927);
Rákosi fiúk (Ifjúsági regény, Toncz Tibor rajzaival)
Aranyos leányszív (Ifjúsági regény)
Galambos Ferkó (Ifjúsági regény)
Az erdő gyermeke (Meseregény, Sebők Imre rajzaival)
Aranyzápor (Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1933);
Kék lámpa (Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1934);
Mesebokréta (Ufjúsági regény, Budapest, 1935);
A bűnös asszony (Spencer Walls néven, Budapest, 1936);
A fekete kastély rejtélye (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A hét szomorúság lépcsője (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az acélember (Ifjúsági sci-fi, 1938, Sebők Imre rajzaival);
Az üvegszemű (Regény, Spencer Walls néven, 1939);
Kaméleon és gardénia (Regény, Spencer Walls néven);
A holdviola kovácsai (Regény, Spencer Walls néven);
Akit üldöznek a nők (Regény, Spencer Walls néven);
Didergők (Ifjúsági regény, Budapest, 1941);
A fehér titok (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Szürke kárpit (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
Hazudtak a fegyverek (Regény Budapest ostromáról, Budapest, 1945);
Mielőtt a lámpákat eloltják (Anthony Astor néven, regény, Budapest, 1946);
Északi szél (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, Pán Könyvkiadó, 1988);
A libbenő halál (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A lady már halott (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A temetőnél állj meg! (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
Cukor és korbács (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989)

Maróti Ildikó: A szívről

Jyll — Fri, 15 Dec 2023 15:00:26 +0000

Legszebb ajándék az aorta, mert szívből jön, mondanám a férfinek, aki szívműtétéről mesél, az aortáját kellett kicserélni, mert elvesztette rugalmasságát, bármikor szétrepedhetett volna, nagyon ritka betegség, húzza ki magát. Einstein szerint a gravitáció Isten, mert mindenütt jelen van, mondja mögöttünk egy férfi, pontosabban a Földön van csak mindenütt jelen, és Isten nem kockajátékos. Hány Einstein idézetről nem tudjuk, valódi-e, nevetek, az utókor átírja a történéseket, az sem biztos, hogy Newton arany előállításával, vagyis alkímiával foglalkozott, lehet, hogy csak irigyelték tőle hírnevét az integrálszámítás, a differenciálszámítás, a mozgás törvényei, a gravitáció törvénye, mind az ő nevét fényesítik, mondom, aztán Tesla kerül szóba, beszélgetőtársam szerint a világ egyetlen pontjáról akart ingyen áramot biztosítani. Ezt nem tudtam, csak azt, hogy rejtett energiák után kutatott, és az ezoterikusok kedvelik a kísérletező tudóst.
Te is fizika szakon végeztél, kérdezi. Éppen békaugrást csinálunk a vízben, lesüllyedek a meglepetéstől, nem, miért?
A múltkor beszéltünk a Wright fivérekről, tudtad, hogy repülőgép-tervezők voltak, akárcsak Leonardo mester, a nagy előd, csak ő nem járt sikerrel.
Nagyon csinos a feleséged, mondom, hogy eltereljem magamról a szót.
Igen, mondja, ő kozmetikumokkal foglalkozik. A pimaszul fiatal nő megérzi, hogy figyeljük, összemosolygunk hárman “a szív a legszebb kincs, “dúdolom a férfi fülébe, és ő hálásan mosolyog…

***

Maróti Ildikó írásai a Lenolaj.hu oldalán

Barta Zsolt: Fekete macska

Jyll — Fri, 13 Oct 2023 19:14:47 +0000

Arra ébredtem, hogy egy nagy fekete macska ül a nyitott ablak párkányán.
– Sicc! – mondtam neki felriadtamban.
A macska nem reagált, csak nézett kerekre nyílt szemeivel.
– Sicc! – próbálkoztam újra.
– Micsoda szókincs – mondta a macska s azzal eltűnt.

***

Barta Zsolt alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Dr. Barta Zsolt: A mongol tűzkultusz

Maróti Ildikó: Az állatokról

Jyll — Tue, 03 Oct 2023 22:01:03 +0000

Az iskolában tavaly járt egy madarász is. Ízesen vidékies hanghordozása sokáig téma volt a gyerekek körében, mutatványai hatására páran állatgondozók szerettek volna lenni, a többiek csak bámulták, mennyire ért a madarak nyelvén.
Pár órára foglalkoztatta a gyerekeket az állatok világa, ahogy ma is, mert az Állatok Világnapja volt.
A táskájukban több kilónyi plüssállatka lapult ez alkalomból.
Volt, aki elmesélte, mennyi pénzt költ anyukája a kutyakozmetikában. Képzeljem el, majdnem annyit, mint a körmösnél.
Eszembe jutottak gyerekkori kutyabarátaim. Sosem láttak azok kozmetikust, mégis élték a maguk életét vidáman.
Igaz, nem ölebecskék voltak, nem kellett nekik ruhákat varrni, és vízhatlan csizmácskát sem viseltek.
A kert volt az otthonuk, nem éltek bezárva egy szobában.
Éljenek a szabadon élő állatok!
“Szabad élet, szabad madár, jaj, de szép, ki szabadon száll!”

***

Maróti Ildikó írásai a Lenolaj.hu oldalán